Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Schultheisz Emil: A tanköltemény az orvosi oktatásban

A Hadrianus alatt működő Dionüsziosz Perieegetész a kor szaktudományát foglalta jól memorizálható versbe, kifejezetten iskolai célokra, amit Ritfus Festus Avienus, a Kr.u. 4. sz. másodk felében felelevenít. Latinra fordítja és szkholionokkal látja el. Ez a Descriptio orbis már emlékeztet a középkori summákra. A kilikiai Szolónból származó Aratosz Phainomená-ja az ókor egyik legnagyobb hatású tankölteménye, amit Eudoxosz is felhasznált Asztronómiája-ban, amely később az egyetemi currculumba is bekerült.

3 A Kr.e. 3. sz.-ban élt Nikandrosz több tanköltemény szerzője.

4 Prótagorásznak ajánlott Alexipharmaká-ja 630 hexameterből áll. A botanika, zoológia, mineralógia kérdései mellett mérgekkel és gyógyszerleírásokkal is foglalkozik. Forrása valószínűleg Numéniosz műve. Az antik latin irodalomban Ovidius tankölteményeit követően csaknem minden fontos diszciplína tanai megjelennek versformában. A rómaiak talán még többre értékelték a tudomány közvetítésének metrikus formáját. Jól ismert Lucretius (Kr.e. 98-55) Epikurosz tanaira épült De rerum natura című nagy költeménye, vagy Manilius (Kr.sz. körül) Astronomicá-ja, nem is beszélve a halhatatlan Vergilius Georgicá-]áxó\. Rómában újabb lendületet kapnak a medicinát és a pharmaciát tárgyaló tanköltemények. A Nikandrosz Thériaká-jának hatására írott és ugyancsak Theriaca címet viselő poéma Aemilius Macer tollából közkedvelt volt. A latin irodalomban is megjelenik a kifejezetten iskolai felhasználásra készült költemény, a poéma memorativum, ill. didacticum. Legjelesebb szerzője Terentianus Maurus (2-3. sz.), akinek három, a metrikáról írt tankölteménye évszázadokon át mintául szolgált.

5 Poéma me dieu m Az ókor tanköltészetének utolsó, a medicinát összefoglaló, későbbi korok egyetemi oktatása szemponjából talán legfontosabb képviselője Quintus Serenus Sammonicus nagy terjedelmű munkája.. Jelentősége, jellegzetessége és egyik késői kéziratvariánsának bizonyos magyar vonatkozása miatt, s nem utolsósorban azért, mert alig egy-két orvostörténeti mű (Haeser, Diepgen) említi a költő nevét anélkül, hogy részletesen tárgyalná a művet, bővebben kell szólnom Serenus (Kr.u. 3.sz.) évszázadokon át olvasott tankölteményéről, amely a késő antik irodalom egyetlen kizárólagosan orvosi tárgyú poémája: Liber medicinalis Quinti Sereni: De medicina praecepta saluberrima. A 64 fejezetből álló, hexameterben írott gyűjtemény 80 különféle kór ellen közöl terápiás eljárásokat, recepteket, összesen 1107 versben. A tanköltemények konvenciójának meg1 Ld.: Maasz, E.: Arati Phaenomena. Kritische Texatausg. Berlin, Reprint Bibi., 1955., ill. Dicks, D.R.: Early Greek Astronomy to Aristotle. New York, 1970. 4 Tudjuk, hogy Dioszkuridész De materia medica-jának mind a késő antik, mind a bizánci, majd a középkori nyugati medicina számára is különleges jelentősége volt Ennek a műnek egyik ritka, a Morgan Library-ban őrzött példánya (Cod.M. 652 - MS Suppl. Gr. 247.) Nikandrosz Thériakájához készült parafrázisokat tartalmaz. A Thériaka illusztrált, 10. sz.-i kézirata a Bibliothèque Nationale-ban található, Kádár Zoltán dolgozta föl: Kádár, .: Survivals of Greek zoological illumination in Byzantine manuscripts. Bp, Akadémia, 1978. 5 A középkor folyamán kéziratai elvesztek, csak 1493-ban kerültek elő egy példányban, így egyedüli forrásunk az editio princeps - Milano, 1497. 6 'Teljes szövegét Id.. Corpus Medicorum Latinorum. III.3. (Ed. Vollmer, 1916.)