Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kóczián Mária - Kölnéi Lívia: A homeopátiás gyógyítás története Magyarországon

Budán praktizáltak). Két patika foglalkozott Pesten homeopátiás szerek értékesítésével. Ekkoriban országszerte kb. nyolcvanöt tekintélyes homeopata orvos gyógyított. 1838-ban megnyílt Gyöngyösön a harmadik homeopátiás egészségügyi intézmény, amelyet Vezekényi Homer István doktor alapított és vezetett. A kórház alapításának körülményei jól dokumentáltak: a báró Orczy család egyik tagjának pénzadománya tette lehetővé, hogy berendezzék a kórházat egy egyemeletes épületben, ahol két nagy, tizenkét ágyas kórtermet alakítottak ki. Az intézmény népszerűvé válása szükségessé tette a bővítést, amire lehetőséget biztosított az egyre több helyről érkező anyagi támogatás. A két nagy belgyógyászati kórterem mellé még két termet építettek a sebészeti esetek számára, egy kétszobás részleget a pszichiátriai betegeknek és egy termet a szülészetnek. 1872-re a kórház százhúsz fekvőbeteget tudott ellátni. Vezekényi Homer István - rövid megszakítással - késő öregkoráig a kórház élén állt és orvosi tevékenységet folytatott egészen 1891-ben bekövetkezett haláláig. 3. Társadalmi mozgalmak a homeopátia érdekéhen - 1840-es évek Az 1840-es évek elején megerősödött a társadalmi összefogás a homeopátia érdekében. Somogy vármegye közgyűlése 1842-ben kérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz, hogy ,,a honi pénztár költségeinek kiméllése tekintetéből" hasonszenvi gyógymóddal kezeltethessék a rabokat a börtönkórházban, mivel az az allopatikus gyógyításnál sokkal olcsóbb. A szakmai tiltakozások ellenére Somogy vármegyében határozatot hoztak arról, hogy fokozatosan minden kórházban bevezetik a hasonszenvi orvoslást. A folyamat nem teljesedett ki az orvosi tiltakozások és a hamarosan bekövetkező forradalom és szabadságharc miatt. Hasonló igények fogalmazódtak meg a Bereg vármegyei gyűléseken is, reményt keltve a homeopátia magyarországi térnyerésére. A homeopátia népszerű volt a művészek, irodalmárok körében is. Vörösmarty Mihály epigrammát írt Hahnemann halálára, Tompa Mihály, Madách, a későbbiekben Munkácsy Mihály is homeopatával gyógyíttatta magát. Kevesen tudják, hogy Garay János költő, egyben homeopata orvos is volt. 1843-ban jelent meg Carl Heinrich Rosenbergnek, a Batthyány család Magyarországon tevékenykedő háziorvosának orvostörténeti jelentőségű munkája német nyelven: Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn (A homeopátia fejlődése és eredményei Magyarországon és azon kívül). Létrejöttét a homeopátiát ért támadások inspirálták, tehát vitairatként keletkezett, de történeti munkává bővült. Áttekinti a homeopátia magyarországi és külföldi fejlődését, kiegészítve a gyógyrendszer elméleti fejtegetéseivel. 1845-ben a cenzúra állítólag lefoglaltatta és betiltotta a könyvet, de néhány példánya ennek ellenére fennmaradt. Miskolcon 1844-ben kísérleti jelleggel a börtönkórházat homeopátiás gyógyintézménnyé alakították Stern Lipót orvos vezetésével. (Tudjuk, hogy egy időben a váci börtönben is homeopátiásán gyógyították a beteg rabok egy részét.) Működése eredményes volt, így a páciensek körét a város szegényeire is kiterjesztették. Ez a látványos fejlődés azonban mindössze egy és negyed évig tartott. A szakmai tiltakozások hatására 1845-ben a homeopátiás működést megszüntették. Stem Lipót a későbbi évtizedekben is Miskolcon praktizált.