Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Győry Hedvig: Medicina theoretica Aegyptiorum
Kamal Kolta és Hermann Tessenow elemzése a „Leidensmacher" fordítást javasolja. Mivel az orvosi szövegekben említése gyakran más patológiás jelenségekkel együtt történik, inkább általános szimptómaként értékelhető, mintsem egy konkrét betegséghez köthetően. Az egyiptomi orvosok számára azonban, a fenti traktátus alapján a mtw hálózat egy halálos kimenetellel fenyegető betegségének állandó kísérője, okozója volt. Hogy mi(k)nek lehet ezt a mai fogalmainkkal meghatározni, még nyitott kérdés. Az wxdw kezelésével több helyen is foglalkoznak a források. Nemcsak a Berlini orvosi papirusz már említett helyén, hanem a 153-188 paragrafusokat tartalmazó könyvében, és az Ebers papirusz további részeiben is (86-89, 97-103, 121-131), továbbá a Hearst papirusz (41-47) is hosszabban kitér a tárgyalására. Említése természetesen nemcsak csokorba gyűjtve található meg, hanem a legkülönbözőbb betegségek és szimptómák között is előfordul. Szinte bárhol jelentkezhet: törzsön, mell tájékán, hason, fejen, szemen, fogon, végbélen, duzzanat, köhögés vagy bőrbetegség esetében, stb. Nem mindig marad meg egy helyen, néha mozog, áthúzódik. Kezelését sokféleképpen kifejezték: „megölik, elhárítják, összetörik, kiveszik, kihozzák, eltávolítják, ellene tesznek'' a legkedveltebb fordulatok. Minthogy a kezelések nagyobb része a hashoz kapcsolódik, feltételezhető, hogy kialakulásának központját erre a tájékra lokalizálták. Megszüntetését többnyire gyógyszer adagolásával kísérelték meg, bár a füstölés, bekenés és a bekötés sem hiányzott. Minthogy nemcsak egy fizikai jelenség érzékeltetésére használták a szót, hanem férfi és női lényként is elképzelték, akik ártó szándékkal közeledtek az emberek felé (Pl. Eb 242, 246, 385.) a mágikus védekezést is szükségesnek tartották. „Az ember minden testrészében mozgó wxdw-ról szóló könyv kezdete, amelyet Anubisz lábai alatt találtak Létopoliszban, írásba foglalva. Elvitték őfelsége Felső- és AlsóEgyiptom királyához, az igazhangú Den-hez 44 . (Eb 856 a (102,14-15) vö. Bin 163a) Ami az embert illeti: HAtj-szívének 22 ere van benne. Ezek azok, amelyek minden testrészének [levegőt] adnak. (Eb 856b (103,2-3) vö. Bin 163b ) Két ere van benne keresztben (m Stw) a mellének. Ezek azok, amelyek tAw-lázat keltenek végbelében. Amit ellene tesznek: friss (vagy zöld) datolya, ricinus (kAkA) Hmw része, szikomór tpAwt része, vízzel masszává gyúrni, áttörni, beadni 4 napig. (Eb 856c (103,3-5) vö. Bin 163c) Két ere van benne a felső combjának (mn t). Ha beteg (mn) a felső combja, remeg mindkét lábszára, akkor azt mond rá: felső combjának keresztérfonata (mtw Stjw) az (ti. az ok). Betegséget kapott. Amit ez ellen tesznek: nyák (HsA), saAm 4 \ nátron, masszává főzni, négy napig igya az ember. (Eb 856d (103,5-8) vö. Bin 163d) 43 K. S. Kolta - H. Tessenow: "Schmerzen", "Schmerzstoffe" oder "Fäulnisprinzip" 0 Zur Bedeutung von wxdw, einem Zentralem Terminus der altägyptischen Medizin, ZÄS 127, 2000,p. 38-52. 44 A név írásmódjához ld. H. Györy: About a topos in Egyptian medical history, EEF jubilee volume 2002, nyomdában. 45 Fr. Daumas: Remarques sur Fabsinthe et le gallatier dans l'Egypte antique, in: M. Görg- E. Push, Fs. E. Edel: Ägypten und Altes Testament 1., Bamberg 1979, 66-89.
