Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Győry Hedvig: Medicina theoretica Aegyptiorum
anyag korabeli tényleges meglétét. Jelenlegi irodalmi, régészeti és egyéb ismereteink pedig nem teszik lehetővé a toposz-kialakulás folyamatának részletes feltárását. J Annyi azonban bizonyos, hogy az elképzelés gyökerei legalább a 18. dinasztia koráig nyúlnak vissza, ugyanis az Ebers papirusz ún. 2. anatómiai traktátusában, valamint ennek későbbi változatában a Berlini orvosi papiruszon, a traktátus előkerülését az 1. dinasztia korában élt Den (vagy más formában Udimu) fáraó korára teszik, ill. Szenedzs idejére, aki a 2. dinasztia egyik uralkodója volt. Mivel azonban a szöveg már eleve másolat, kérdéses, hogy a mintául szolgáló példány(ok?) ill. az ősszöveg melyik korból származik és pontosan mit tartalmazott. Az Ebers papiruszon a 2. traktátus eredetével kapcsolatban az Obirodalom kora is felmerült. 4 Újabb kérdés, mennyire hiteles a papiruszon megadott forrás - nem egyszer megfigyelhető ugyanis, hogy az egyiptomiak egy-egy szöveg értékét fiktív keltezéssel szándékozták növelni. Ugyanakkor tényleg nem kizárt, hogy lehetett az archaikus korban valamiféle HAt j és jb szívvel kapcsolatos elképzelés, amely az említett szöveghez hasonlóan Anubiszhoz kapcsolta a két szív fogalmat, mert az időnként még az államalapítás előtti korszakra is visszanyúló Piramisszövegek között található egy mondás {Pyr. 1286), amelyben a következő bíztatás olvasható: ragadd meg őket (ti. Széth követőit), vedd el fejüket, vágd le combjukat, távolítsd el beleiket, vágd ki HAtj szívüket, idd meg vérüket, követeld jb-szíveik, a te Anubisz, az-jb-szívek-követelője nevedben", mert Anubiszt ekkor a szívek megszámlálójaként is számon tartották (pl. Pyr. 157c). Vagyis Anubis és a szív között ismert volt valamiféle szorosabb kapcsolat - legalábbis a halotti rituálé területén. 5 Ráadásul a fenti traktátus szövege Létopoliszhoz köti az iratot. Itt Anubiszt nagy templommal tisztelték meg, ám Hathor és Hórusz tisztelete még fontosabbnak tűnik. Ez utóbbihoz pedig minden bizonnyal kapcsolódott valamilyen orvosi iskola, hiszen éppen a létopoliszi Hóruszt orvos-istenként tisztelték. 6 Ettől a hagyománytól eltekintve is biztosnak tekinthető, hogy a mesterek az archaikus korban, és minden valószínűség szerint még korábban is, továbbadtak tanítványaiknak anatómiai ismereteket - a később Piramisszövegként megjelent rituális halotti szövegekhez hasonlóan szájhagyományos formában - és azokat minden valószínűség szerint gondosan rendszerezték. Az orvosi címek ugyanis arról árulkodnak, hogy az orvostudomány a 3. dinasztia idején testtájak szerint szakosodott, és bonyolult hierarchikus rendszerrel rendelkezett. Mivel a semmiből egyszerre nem tűnhetett elő ilyen fejlett szerkezettel, már ekkor hosszabb előzményre kellett visszatekintenie. A másik következtetés, ami a címekből levonható, hogy az orvostudomány elméleti háttere is valószínűleg testtájak szerint szakosodott, vagyis az anatómiai rendszer vagy rendszerek is egyes testrészek köré csoportosultak. Ez a jelenség teológiai téren jól dokumentált: az egyes testrészeket istenekkel azonosították, vagy azokkal hozták kapcsolatba. Mind az orvosi címek, mind a teológiai rendszer azt valószínűsíti, hogy az anatómia, élettan, kóroktan terén már ekkor is a jóval későbbi orvosi 3 H. Györy: About a topos in Egyptian medical history. EEF jubilee volume 2002, nyomdában. 4 H. Grapow: Grundriss der Medizin der Alten Ägypter, II.: Von den medizinischen Texten, Berlin 1955,/;. 100-101. ? frazeológiai téren pedig a halotti és orvosi szövegek többször is közös múltra tekintenek vissza. Pl. .1. F. Quack: Magier und Totenbuch - eine Fallstudie (pEbers 2,1-6), CdÉ 147/74. 1999, p. 5-17. h W. Spiegelberg: Horus als Arzt, ZÄS 57, \922 lP . 70-71.