Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Birtalan Győző: Tudományos belgyógyászat Magyarországon 1919 és 1945 között

pajzsmirigybetegek jódforgalmával, a thyroxin hatásmechanizmusával, a thyreotoxikus krízis kémiájával. A pajzsmirigy eredetű paroxysmalis tachicardiát elemzik 1926-ban.

3 Felhívják a figyelmet a fertőző betegségeket követő átmeneti jellegű hiperfunkcióra, kisebb hőemelkedésekre. A harmincas évek elején foglalkoztak a struma műtét hatásával az anyagcserére. Ezt követően gyarapodott a myxoedemás betegek szérumfehérje, és kolloid-nyomás viszonyaival foglalkozó irodalom. A hasnyálmirigy szigetsejtjeinek kórtana az inzulin felfedezését követően kiemelkedő fontosságú témává növekedett. A szélsőséges vércukorszintek patomechanizmusa, klinikuma egyaránt nagy érdeklődést keltett. Csépai és munkatársa 1927-ben az inzulinérzékenységet tanulmányozta.

40 A húszas évek végén vizsgálták az inzulin-kiválasztás és az Addison-kór viszonyát, minthogy az Addisonkórban inzulin hypoglykaemiát tételeztek fel. Általában a kóros vércukorszabályozás dinamikája, mint kiváltképpen funkcionális pathologiai téma, sokakat foglalkoztatott. A harmincas évek derekán a cukorbetegek alkattani tipizálását kezdeményezték. Ezután került előtérbe a diabetikusok vitaminháztartásának problematikája, amelyet Magyar 1956ban összefoglalt.

41 Egyidejűleg ráterelődik a figyelem a hiperinzulinizmusra, a spontán hypoglykaemiás kórképekre. A cukorvizelés renalis faktoráról Torday 1939-ben ír.

42 A diabetologia gyors és látványos fejlődése sokban hozzájárult a neuroendokrin integrációs rendszer egységének felismeréséhez. Kiderültek összefüggések az endokrin szervek és a központi idegrendszer között, mint ahogy az is kiderült, hogy alig van olyan szerv, vagy szervrendszer, amely ne károsodna a cukorbetegség következtében. Az egyre gyakrabban észlelt inzulinrezisztencia pedig ráirányította a figyelmet a testidegen fehérjékkel szembeni immunválaszok problematikájára. A mellékpajzsmirigy túltengés és hipofunkció klinikumáról ebben az időszakban az előzőkhöz képest újat nem olvashatunk. A mellékvese betegségei közül elsősorban a hiperfunkciós kórképek, aktív daganatok keltettek figyelmet. A climax belorvosi következményeivel, főleg az ilyen eredetű vérnyomásingadozásokkal többen foglakoztak. A húszas évek végén a klinikusok már pluriglanduláris hormonbetegségek modelljében is gondolkoznak. A belső elválasztású szervek korrelációjának kórtani jelentőségéről Korányi Sándor is publikál.

4

"

1 Utaltunk már rá és az eddigiekből is jól érzékelhettük, hogy a vizsgált időszak belgyógyászatában mennyire előtérbe kerültek az anyagcserefolyamatok, a szervezet energiaháztartásának adatai, melyek egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a klinikai tájékozódásban. Részben erősen befolyásolták több fontos nosologiai egység kórtani értelmezését, részben új utakat nyitottak szindrómák, betegségegységek meghatározásához. Számos idevonatkozó példát láttunk eddig is, melyeket a következőkkel egészítünk ki: A koleszterin-anyagcsere és az arteriosclerosis pathogenesise közti kapcsolat irodalma a húszas évektől bőséges. A koleszterinszint alakulásának kóroki jelentőséget tulajdonítanak 39 Gy., 1926. 15,342. 4

"O.H., 1927. 52, 1497. 41 0.11., 1936. 44, 1041. 43

O.H., 1939.40, 924. 4

'Gy., 1929. 23,441.