Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Birtalan Győző: Tudományos belgyógyászat Magyarországon 1919 és 1945 között
tegséggel 12 , melynek kóroktani problematikája fontos része volt a vegetatív betegségekről később kialakított koncepciójának. Ugyanezen okból tanulmányozta Hetényi a colitiszek kórmechanizmusát is. Friedrich 1923-ban az achylia gastrica és az alkat 14 , mások a hyperaciditas és a konyhasó anyagcsere zavarainak összefüggéseit kutatták. Többen foglalkoznak nálunk a harmincas évektől a postresectiós panaszokkal. Torday 1934-ben a postresectiós betegek inzulin és szénhidrátérzékenységéről ír 15 , Pólya a gyomorürítési panaszokról. 16 A vészes vérszegénység kórtanában történt haladás a gyomorsav termelődésének finomabb részleteire tereli a figyelmet. Tanulmányozzák a különböző vitaminok hatását a gyomor elválasztására. Sokat fejlődik a gyomor-bél diagnosztikája, melynek egyik magyar specialistája, Rosenthal kitűnő monográfiát jelentet meg e tárgyban. 17 Fény derül az allergiás eredetű emésztési zavarokra is. Haladás történik a hasnyálmirigy betegségek klinikumában és diagnosztikájában. A máj működésének zavarait ebben az időszakban kezdik a különböző anyagcsere termékek laboratóriumi meghatározásaival kimutatni. A karbamid-kötö képesség, a direkt és indirekt szérumbilirubin meghatározásával a gyakorlatban nálunk a húszas évek elején találkozunk. Leírják a májbetegek kolloidkláziás krízisét is. E módszerekre a diagnosztikával foglalkozó fejezetben még visszatérünk. Egyidejűleg sokat foglalkoznak az ikterusz kialakulásának mechanizmusával, a terhesség májpathologiájával, a hepatitiszek osztályozása 1931-ben a Magyar Orvosi Nagyhét ülésszakának egyik témája. A harmincas évek elején több cikket közölnek a májfunkció és az allergiás állapot közötti összefüggésekről. Ebben az időszakban kelt érdeklődést a Bang kór, melynek hazai előfordulásáról is publikálnak. Tanulmányozzák a szívbetegek sárgaságát, a májműködés és az idegrendszer közötti kapcsolatot. Az epehólyag-epeút betegségei közül a kőnélküli gyulladás, a kólika valamint az intrahepatikus cholangitis már a húszas évek elején megjelenik szakirodalmunkban. Ez a témakör persze felkeltette a sebészek figyelmét is. Pólya 1934-ben több értékes tanulmányt írt 18 19 a köves és kőnélküli epehólyag működéséről, az epeköbetegség műtéti indikációjára sűrűn visszatérnek. A mozgásszervi betegségek csoportjába tartozó kórképeket a húszas évek elején az akkor köztudottá vált gócfertőzésekkel kapcsolatban tanulmányozták. Szaporodtak a tonsillectomiák (néhányan már óvtak a túlzásoktól), de felismerték az elhanyagolt foggyökérgyulladás és gyulladt epehólyag gócjelentőségét is. A rheumás betegségek fogalomköre elkülönült a belgyógyászaton belül, bár a legtöbb fekvőbeteg intézetben még e pácienseket 12 O.H., 1938. 23, 544. 13 O.K.. 1939. 163. 14 Gy., 1923. 1,6. 15 O.H., 1934. 21,469. lf 'O.H., 1937.25,639. 17 Rosenthal J.. Az emésztőszervek betegségeinek kórisméje és gyógyítása. Bp., 1935. 18 O.H., 1934. 13,275. '' J O.H., 1934. 52, 1196.
