Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Birtalan Győző: Tudományos belgyógyászat Magyarországon 1919 és 1945 között
együtt kezelték a többiekkel. Ebben a témakörben adva volt a kóros alkati alap felderítésének gondolata. Sürün olvasni a köszvényes alkatról és egyéb diszpozíciós tényezőkről. A harmincas évek elején az endokrin eredetű izületi betegségekről jelenik meg cikk. 20 Schulhof 1935-ben az izom-izületi fájdalmak differenciáldiagnosztikájáról publikál. 21 Figyelemre méltó tanulmányt közöl Fornet a rheuma és az allergia kapcsolatáról. 22 Foglakoznak a reumás betegek vérkeringésének jellemzőivel, a krónikus polyarthritis és az idegrendszer összefüggésével, a reumás eredetű szívbillentyű hibák kialakulásával. Az izületi bajok osztályozásának kérdése gyakran vissszatérö téma. A nyaki borda tünetegyütteséről és klinikai jelentőségéről a harmincas évek végén publikálnak. A vizsgált időszakban a vérképző szervek betegségeiről szerzett ismeretek számottevően bővültek. 1920-ban jelenik meg irodalmunkban a Vaquez-Gaisböck betegség leírása.""' Akkortájt írják le a Bothriocephalus fertőzés vérképét, tanulmányozzák a haemolitikus icterus kórmechanizmusát. Visszatérő téma a Werlhof kór, általában a thrombocytopéniák kórtana, klinikuma és szövődményei. A húszas évek első felében behatóan foglalkoznak a haemophiliával. Ezzel kapcsolatban eugenikai gondolatok is felvetődtek, Korányi Sándor is ír erről. 24 Kubányi haemofiliás családokat tanulmányozott, különleges figyelemmel a vércsoportok megoszlására. 25 Általában a vércsoportok függvényében sokféle kórképet tanulmányoztak, minthogy a vércsoport is alkati bélyegként szolgált. 1923-tól nálunk is előtérbe kerül az anaemia perniciosa izgalmas problémaköre. Felmerül az a kérdés is, vajon egyáltalán nosologiai egység-e az így elnevezett betegség? Számos kérdés tisztázása után szűrődtek le az elhatárolás kritériumai(az alaki, vastartalommal öszszefüggö adatok, stb.). A következő évtizedben a hangsúly a betegség és endokrinológiai kórképek (főként a pajzsmirigy eredetűek) kapcsolatára kerül. 1927-ben Korányi Sándor a haemorrhagiás diathesisek osztályozásáról ír, 26 különös tekintettel a vesebajokra. Többen tanulmányozzák a vörös vérsejt rezisztencia és a sav-bázis egyensúly kapcsolatát, a vörösvérsejt regenerációs zavarokat a magaslati klíma, a sepsis, a pajzsmirigymüködés vonatkozásaiban. 1934-ben olvashatunk a hideghaemoglobinuriáról 21 Terjedelmes korabeli hazai irodalma van a fehérvérsejtek kórtanának. Barta alaktani tanulmánya erről 1932-ben jelenik meg. 28 Tanulmányozzák a leukocytosis kifejlődését központi idegrendszeri hatásokra, a rákos megbetegedésekre, a sav-bázis egyensúly eltolódásaira. Az 1935-ös Magyar Orvosi Nagyhét egyik programpontja a leukémia és az agranulocytosis. Sürün publikálnak a leukémiás és a leukémiás reakciókról, a fehérvérsejtek toxikus elváltozásairól. 20 O.H., 1931.43, 1031. 21 O.H., 1935. 21, 590. 22 O.H., 1935.41, 1087. 23 Gy., 1920. 52,619. 24 O.H. 1924.41,700. 25 O.H., 1926. 1,4. 2f 'O.H„ 1927. 1, 16. 27 Gy., 1934. 19, 293. 28 O.H., 1932. 27, 599.
