Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS

cióik és vallásuk megjelölésével is, ami szintén újdonsága e feldolgozásnak), azt is megtudhatjuk, kinek ajánlották írásaikat (a pártfogó neve gyakran bzonyul lényegesnek az életrajzi kutatásokban), ezután a dolgozat tartalmi kivonatával ismerkedhetünk meg, legvégül pedig a lelőhely megjelölését találjuk. A leírásokat portrék és az értekezésekből átvett illusztrációk egészítik ki. A második kötet végén találjuk a mutatókat, amelyek kronológiai szempontból, a tárgyak, a helyek, intézmények, illetve a nevek alapján segítik a tájékozódást és a visszakeresést. (A névmutató azoknak a személyeknek a nevét is tartalmazza, akik csupán az ajánlásokban szerepelnek!) Dörnyei bibliográfiájának egyik vitathatatlan érdeme a könyvészeti adatok rendkívüli pontossága, s ez a megbízhatóság - amely minden hasonló munka legfőbb erénye - az életrajzi adatokra és egyéb közlésekre is vonatkozik (noha nyilván a szándékoltan rövid biográfiák még itt-ott javíthatók és bővíthetők, amint azt az első kötethez fűzött későbbi pótlások is bizonyítják). A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár dolgozójaként, kollégáimmal együtt, Dörnyei disszertációbibliográfiájának első kötetét évek óta, rendszeresen használjuk kutatáshoz, olvasók tájékoztatásához. Megvallom, eddig nem találtunk benne hibát, vagy egyéb hiányosságot. S ennél többet, azt hiszem, nem mondhatok. A belbecs után a külcsínről is néhány szót: A szép kiállítású, igényesen szerkesztett, remek minőségű illusztrációkkal ékített kötetek sajnos „paperback" kiadásúak, ami - tekintve gyakori, forrásként való használatukat - nem túl szerencsés, bár kétségtelenül olcsóbb megoldás. Ugyancsak érthetetlen számomra, hogy az egyébként kitűnő tipográfiájú könyv szövege miért nem „sorkizárt" - ez. a hiányosság nem bántó ugyan, de enyhén zavaró, mert hasonló színvonalú kiadványok esetében szokatlan. Végül ne feledkezzünk meg a kötetek kiadójáról, a Borda-Antikváriumról sem. A tudós antikvárius-házaspár, Borsa Gedeon, Knapp Éva, Ecsedy Judit és Buda Attila értékes, bár kétségtelenül szűk olvasói körnek szóló könyvészeti munkáinak és a jelen kötetnek nem csupán szponzorálásával, hanem gondozásával és kiadásával minden dicséretet megérdemel. A Borda Antikvárium teljesítménye reméljük, példaképpen szolgál majd azon tehetősebb honfitársainknak, akik nem csak könyvek olvasásában, de létrehozásában is örömüket lelnék. Magyar László András Engelhardt, D. von (Hrsg.): Biographische Enzyklopädie deutschsprachiger Mediziner. München, K.Saur Verlag, 2002. Bde. 1-2. A-Z., Bd.l.: 1-482.

p., Bd.2.: 483-992.p. A német nyelvű orvosi életrajzi lexikonirodalom - hiszen már joggal beszélhetünk ilyen műfajról is - rendkívül gazdag kiváló munkákban. A Wilhelm Kestner- és Albrecht von Haller-féle bibliográfiai előzmények után az úttörő e téren Adolph Carl Peter Callisen 1830 és 1845 közt kiadott Medizinische Schriftsteller-Lexicon-ja volt, amelyet negyven év múlva követett August Hirsch később pótkötetekkel is kiegészített, máig három kiadásban megjelent Biogarphisches Lexikon der hervorragenden Aerzte-je, illetve Peter Voswinckel csak részben publikált életrajzi enciklopédiája (1932-33), majd néhány szakterület életrajzi lexikona - például Alma Kreuter Lexikon deutschsprachiger Neurologen und Psychiater (1996) című munkája, illetve D. von Engelhardt Klassiker der Medizin sorozata, az Eckart-Grundmann-féle Ärztelexikon (1995), végül Eduard Seidler gyermekorvoséletrajzgyüjteménye: ez utóbbi 2000-ben látott napvilágot. Volt tehát miből meriteniök a kötet szerkesztőinek. A Saur Verlag orvosi életrajzi lexikonja összeállításakor teljességre törekedett: összesen 4600, a középkortól napjainkig terjedő időszakban élt német nyelvű orvos biográfiáját közli a két kötet. Az egyes szócikkek hozzák a születés és halálozás idejét, helyét, a rövid életrajzot, a munkásság és a fontosabb eredmények méltatását. Mindezt válogatott bibliográfia, sőt néhol szekunder bibliográfia is kiegészíti. A második kötet végén pedig terjedelmes időrendi-, szakmai-, név- és helynévmutatót találunk. Az igen jól szerkesztett munka tehát több szempontból is jelentősen megkönnyíti a további kutatásokat. A jelen enciklopédia alapja a Saur Verlag korábbi, W.Killy és R.

Vierhaus szerkesztésében kiadott, 10 + 2 kötetes német életrajzi lexikonja volt: az itt megjelent életrajzokat azonban a jelen kiadás számára átdolgozták és kiegészítették. A szócikkek kitérnek természetesen az orvosláson kívüli tevékenységekre is, igaz, néha csak utalásképpen. Az irigylésre méltó munkát - bárcsak nekünk is lehetne hasonló kézikönyvünk! - népes szerzőgárda hozta létre, kitűnő színvonalon. A lexikon néhány hibáját azonban - minden elismerésünk mellett - sem hagyhatjuk szó nélkül. E hibák elsősorban abból a nehezen megfogható kategóriából vagy fogalomból erednek, amelyet a cím is tartalmaz. Kit nevezhetünk ugyanis „németnyelvű orvosnak"

9 Tekintsünk el most attól, hogy az „orvos" fogalmát