Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Kicsi Sándor András: Adalékok a népi dermatológia terminológiájához

(Szatmár m.; Pócs 1985: 209), Öcsöd (Békés m.; Pócs 1985: 210, Lőrinczy, szerk., 1988: 9), Felsőőr (Vas m.), Kisvárda (Szabolcs m.), Tiszabezdéd (Szabolcs m.), Sopron m. (Lőrinczy szerk., 1988: 9). Oláh Andor (1986: 61) a szél okozta bőrbetegségek kapcsán emlékezik meg az ebfingról és fejtegetéseit kiegészíti egy általa gyűjtött, Pócs Éva (1985: 29) által is idézett sarkadi (Békés m.) ráolvasással. "A nyelv piros pattanását ebfingnak nevezik. Bizonyára azért, mert valamikor valamiféle boszorkányszélböl származtatták. Mai ráolvasása is oda küldi vissza, ahonnan valamikor erdeztethették: a boszorkány alfelébe. Gyógyításakor a beteg, felkért tárásával, ilyen betanult párbeszédet folytat: - Fing kőtt a nyelvemen. - Ha kőtt? (Mikor keletkezett?) - Ma kőtt. - Olyan legyen, mint a T.-né (haragosa nevét mondja) segge." Érdekes módon itt is a betegség neveként ebfing szerepel, míg a ráolvasában a fing fordul elő. Igényesebb gyűjtésekben ebfing is szerepel: Tápé, Szeged vidéke (Csongrád m.; Bálint 1980: 169), Kisdörgicse (Zala m.; Lőrinczy, szerk., 1988: 9). 2. B.: epfing Lovászpatona (Bakonyalja, Veszprém m.; Lőrinczy, szerk., 1988: 9), Misztótfalu (Szatmár m.; Mokány 1980: 13). Igényesebb gyűjtésekben epfing is szerepel: Felsőőr (Vas m.; Imre 1973: 50), Mihályi (Sopron m.; Kiss 1979: 31). 2. C: efinkőü (efinköü kőütt a nyelvemre) Gacsály (Szatmár m.; Lőrinczy, szerk., 1988: 9, Mokány 1980: 13; ugyanitt a cinke nyelvjárási változata cinkőü, Lőrinczy, szerk., 1979: 706). 2. D.: efftng Tiszasas (Szolnok m.; Pócs 1985: 210), Zétény (Zemplén m.; Pócs 1985: 214). 2. E.: efing Hirip (Szatmár m.; Mokány 1980: 13), Szamoshát (Csiíry 1935: 185, Mokány 1980: 13, Pócs 1985: 211). Kótyuk Erzsébet közlése Rátról a következő. "A nyelv leggyakoribb betegsége az efing, amely hitük szerint attiíl vót, hogy kinevette a másikot, mikor az hangosan durrantott. Ha (jenkor gyorsan hármat a fődre köp, akkor nem kípződik ki a nyelvin. Az efing gyógyítása párbeszédes formában történt. Beteg: - Efing van a nyelvemen. Gyógyító: - Ha kőtt, ma kőtt, hónapra ojan legyen, mint a Teru Juli segge! (kövér cigányasszony) Beteg: - Phü, phü, ragaggyon rá! (...) Az áthárító ráolvasás mellett ismert egy másik változat is: - Efing van a nyelvemen. - Ha kőtt, ma kőtt, hónapra ojan legyen, mint a Tisza vize! - Phü, phü, mossa le! (...) A ráolvasó szöveget háromszor ismételték. A fájó hólyagocskát pezsgővel vagy mézZel kenték. Egyesek véleménye szerint, az efing gyomorrontástúl jön, mások szerint tüzes masinára (tűzhely) vagy tűzbe köpött, attul hójgos a nyelve. Úgy hitték, hogy aki a nyelvível vítkezik, csúnyát mond, az a másvilágon a pokolba tüzes tányírt fog nyalni" (Kótyuk 2000: 66-67). 2. F. : efüny Mogyoróka (Abaúj-Torna m.; Pócs 1985: 208). 2. G.: epping Nagybozsva (Abaúj-Torna m.; Pócs 1985: 212).