Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

pályázati felhívásra érkezettek között. „A kiadás végett benyújtott művek és az értekezések fölötti bírálatok vagy egészben, vagy tartalmas kivonatban, el nem fogadott művek és értekezések bírálatai azonban csak úgy közöltetnek, ha általánosb irodalmi becscsel bírók, s a közönségre és írókra nézve tanulságosak; az ily el nem fogadott mű és értekezés szerzőjének neve elhallgatandó lévén ... Pályamüvek bírálatai, akár osztályok, akár bizottságok vagy bizottsági előadók által nyújtatnak be, terjedelmesen közlendők. "

10 A pályázatok feltételei között fontos helyet foglalt el a következő: „A ' melly pályamunka fordításnak, vagy más munkából kiszedett darabokból szerkesztett plágiumnak fog találtatni, a társaság által egyszerűen elmellőztetik. "'

1 A pályázatok nyerteseinek szólt a következő utasítás: „ ... Akár első, akár másod rangúnak ítélt pályamunka szerzőjének szabadságában áll munkáját, mielőtt kiadná, kijavítani, vagy átdolgozni, de ezt vagy a czímlapon, vagy az előszóban megemlíteni köteles, nehogy megtörténhessék, hogy másodrangú pályamunka ily kijavított alakban első rangúnak ítélt társát becsben felülmúlván, az akadémia bírálatát ál világban tüntesse föl. "

n Az Akadémia kizárólag olyan műveket kívánt saját költségén kiadni, amelyek „ ... jóval felülmúlván a ' középszert, a ' literatúra ' bármelly ágának díszére, előmenetelére szolgálnak, 's vagy hasznosan gyarapítják a ' már meglévőt, vagy valóságos hiányt pótolnak... " A fordításoknál feltételként szabták meg: „Az eredetinek mind értelmét '$ kifejezése' formáját, mind hangját, 's mennyire lehet egész külső mineműségét tekintve, hű másolata legyen, hibátlan, keresetlen, tárgyhoz szabott szép nyelven... " Több pontban fogalmazták meg mindazokat a kívánalmakat, amelyeket a munka nyelvezetével, helyesírásával kapcsolatban fontosnak véltek. Érthető, hiszen a nyelvújítás nem csak az irodalmi nyelvet, hanem a tudományos szaknyelvet is alapjaiban érintette."

13 A közleményben, önálló kötetben használt szakkifejezések jegyzékét — bírálat végett — be kellett mutatni az illető szaktudomány erre kijelöl képviselőjének és a nyelvtudományi osztály megbízottjának. Az Akadémia nem zárkózott el, hogy nem a saját hatáskörében közreadott, de arra érdemes müvek kiadását anyagilag támogassa: „Ha valamelly szerző bizonyos munka, kiadhatása végett. ... pénzbeli segedelemért folyamodnék, a' munka szigorú vizsgálat alá vétetik, 's ha jelesnek ítéltetik, 's megjelenése az irodalom ' előmozdítására szolgálónak, az igazgatóság segédpénzt rendelhet, de ... csak a' munkának nyomtatásbani megjelente után adatik ki az írónak.

14 A későbbiekben szólni fogunk arról, hogy milyen rendszeres anyagi segítséget nyújtott az Akadémia pl. a Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalatának, a Kisfaludy Társaságnak, stb. Az Akadémia ügyrendje részletesen kitért a rendszeresen megjelentetett saját kiadványok szerkesztésének, közreadásának feltételeire. Ilyen módon a szabályozás érintette az Évkönyveket, az Akadémiai Értesítőt, valamint az Értekezések ... c. sorozatot egyaránt. Az Évkönyvekben kerültek kinyomtatásra — előzetes döntés alapján — az Emlékbeszédek, a már felolvasott székfoglalók minden bírálat mellőzésével, továbbá azon tanulmányok „ ...melyek vagy új tárgyat adnak elő, vagy már ismeretes alapokon új vizsgálatokba bo10 Magyar Tudományos Akadémiai Almanach MDCCCLXX-re. Pest, Eggenberger, 1870. 125—178. Közli: Kónya: i. m. 155—156. 11 M. T. T. N. 1846. Közli: Kónya: i. m. 97—98. 12

M.T. A. A. 1861. Közli: Kónya: i. m. 125—129. 13 M. T. T. N. 1846. Közli: Kónya: i. m. 99—100. 14U.O,