Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

Meglehetősen szigorú feltételeket szabtak meg az Akadémia által kiadott kötetekkel kapcsolatban, amikor azt a határozatot hozták nyilvánosságra, hogy a szerzői honoráriummal kiadott munka feletti rendelkezési jog 10 évig az Akadémiáé, azután a munka teljes egészében a szerző tulajdona, korlátozás nélkül rendelkezhet vele. Azon írások, amelyeket az Akadémia felkérésére, de nem kiadás céljából, hanem ún. belső használatra írt a szerző, az Akadémia engedélye nélkül nem nyomtatható ki.

6 7 Toldy (Schede!) Ferenc (1805—1875) 1840-ben „figyelem gerjesztésül" írott tanulmányában több helyen kitért az Akadémia szerzői jogvédelemre irányuló intézkedéseire. Mint különleges esetet emelte ki azokat a szerzői műveket, amelyeket „testületek koronáztak", hiszen ez esetben a szerzői jog bizonyos ideig való birtoklása a társaságot „azon kötelességgel terheli, hogy a ... kéziratot minél előbb ki is adja, s míg a jogbirtoka tart, a közönséget azzal el is lássa... " Ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a negatív következményekre is, amelyeket az anyagilag támogatott, vagy pályázati jutalommal díjazott művek elszenvedhetnek. „Ha valamelly munka valamelly testület által megkoronáztatik, a jutalom — habár a munka anyagi vagyis kereskedési birtoka másé, teszem a nyomtatóé, könyvárosé — egyenesen és kizárólag csak az írót illetheti meg, mert az nem egyéb, mint pénzzé anyagított szellemi elismerés és dicséret... " Ugyanakkor a társaságnak „... kötelessége a munka kiadása által eszközölhető anyagi hasznot jutalmul neki ítélni, s e végre őt az utánnyomási kérelmek ellen védő paizsa alá fogadni... " Kifejtette, hogy szükséges a mecenatúra, de az anyagi támogatásért nem kívánhatnak olyan ellenszolgáltatást, ami „ ... a szellemi munkálatok természetes szabadságával össze nem egyeztethető. Még a tudományos testületek (académiák) is a mennyiben tagjaikat fizetik, azoknak nem annyira jutalmat adni tett érdemeikért, mint inkább módot kívánnak nyújtani az írói pályán maradásra. "

8 Az Akadémia alapszabályainak szerzői jogot érintő rendelkezései nem csupán azért érdemelnek figyelmet, mert — mint említettük — átfogó rendelet nem létezett még e tárgyban, hanem azért is, mert éppen a fenti ok miatt, például szolgált a többi tudományos társaságnak a pályázati rend megalkotásában. Az általános érvényű szabályok további részkérdések vonatkozásában is igen körültekintőek voltak. Szigorú előírásokban rendelkeztek a beadott kéziratok elbírálásának és kiadásának módjáról. Eleve kizárták a jutalmazható művek köréből azokat, amelyeknél ,,a' dolog ügye a ' személyével van összekötve. "

9 A már beadott írást nem lehetett visszavonni. A bírálóbizottság munkájával, pártatlan ítéletalkotásával kapcsolatban mondta ki a szabályzat a következőt: ,,A' bírálókkal akár levél által, akár máskép közlekedni tilalmas lévén a' szerzőknek, ha a 'jeligés levélkék felnyitása után mégis kitudódnék a ' levelezés, az Hlyének kézirata a' jutalomtól elmozdíttatik ...a' netalán értesített bíráló' kötelessége ez iránti jelentését lepecsételt levélben a ' kis gyűlésnek beadni, melly jutalomkiosztáskor felnyittatik. " A bírálóknak kötelező volt írásban leadni a véleményüket, amely bírálatok publikussá tétele szintén igen körültekintően történt meg, különbséget téve a kiadásra benyújtott mű és a 6 M. T. T. N. 1846. Közli: Kónya: i. m. 88. 7 M. T. A. A. 1861. 59—93. Közli: Kónya: i. m. 130. 8 Schedel Ferenc: Az írói tulajdonphilosophiai, jogi és literatúrai szempontból, az azt tárgyazó külföldi törvények, és vélemény egy magyar írójogi törvényről. Figyelem-gerjesztésül irta . Pest, Heckenast Gusztáv, 1840. 12., 18., 24—25., 61—62., 78. 9 M. T. T. N. 1846. Közli: Kónya: i. m. 97.