Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

ban ...a' mivelt nemzetek ... nagy hasznú íróik fordítását, mert nyelvünket ez által is több rövidség, hajlékonyság, tömöttség és kerekdedség kellemesítheti. ... Gyakran a' tudós férfiak részszerint szerénységből, részszerint szűkölködés bői még legfontosabb munkáikat is a ' közönség szemei elől elvonják, a ' tudós Társaság tehát az illyeneket felkeresheti, elfogadja, s megvizsgáltatván, ha helyben hagyást nyernek, a' Társaság' költségén az ó tulajdon hasznára, közre bocsátatja, az írókat pedig azokért érdemek szerint jutalommal tiszteli meg. ... Végre ... kötelessége lesz, egyéb tudós Társaságok példájaként munkálkodásának évkönyveit ... kiadni, mellyek a' Táraság történetét, nem különben a' Társaság tagjai által dolgozott tudós értekezéseket foglalják magokban. E néhány mondat igen világosan összefoglalja az Akadémia álláspontját és távlati elgondolásait e téren. A kiadásra szánt munkák elbírálásának szabályait is rendkívüli alapossággal kidolgozták. Kimondták a pártatlan, józan ítéletalkotás fontosságát, a továbbiakban pedig felhívták a szerzők figyelmét arra, hogy a benyújtott munkákban tartózkodniuk kell a vallást; a politikai életet, az ország kormányát bíráló kitételektől.

2 A pályázatokra benyújtott írások cenzúráztatásáról a szerzőnek kellett gondoskodnia. Amennyiben a jutalomra felterjesztett müvet nem engedélyezte a cenzor, a díjat nem adhatta ki a Tudós Társaság sem. A cenzúra és az Akadémia küzdelme az egész reformkorra jellemző volt, mert a jutalomra érdemesített munkák közül többet „tűzre vetendő"-nek minősített a cenzor. Egy rendőri besúgó jelentése szerint csak „demokrata" kaphatott elismerést a reformkori Akadémián.

3 A cenzúrai követelményeket az Akadémia reformkori szabályzata még részleteiben taglalta, a későbbi — módosított — előírások már csak egy mondat erejéig utaltak az ilyen irányú kötelezettségre: „Mindennemű akadémiai nyomtatványok a sajtószabály kívánalmai szerint kezelendők. "

4 5 Valamennyi szabályzat kitért a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések rendezésére. Ez azért is említést érdemel, mert az első átfogó szerzői jogi törvény Magyarországon 1884ben lépett életbe, az összes addigi részleges utasítás, javaslat, tervezet csupán ideiglenes jellegű volt, java részük a cenzúrai intézkedésekkel hozható kapcsolatba (pl. az utánnyomások szabályozása). Megnyugtató volt az Akadémia ezirányú gondoskodása a célból, hogy a később felvetődő vitáknak elébe menjenek. Ennek értelmében kimondták, hogy az Evkönyvekben és az Akadémia által kiadott Tudománytárban közreadott írások tulajdonjoga a megjelenéstől számított 1 évig a Tudós Társaságé. Az Akadémia felkérésére írott tudósítások a Társaság tulajdonában maradnak. A nem felszólításra, hanem tájékoztatási szándékkal, mindennapi gyakorlatban való felhasználásra önként beküldött feljegyzések állandóan a szerző tulajdonában, önálló rendelkezése alatt maradnak. 1 A' Magyar Tudós Társaság alaprajza. (1831) Közli: Kónya Sándor: „... Magyar Akadémia állíttassék fel". Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827—1990. Bp., MTA Könyvtára, 1994. 64—65. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 32 (107). Új sorozat, továbbiakban: Kónya. 2 Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. I. köt. (1831—1832). Pest, 1833. Közli: Kónya: i. m. 100—111. 3 Viszota Gyula: Cenzúrai különösségek a XIX. sz. második negyedében. Adatok a M.T.Ak. és a XIX. század első felének történetéhez. Bp., 1926. 4 Magyar Tudós Társasági Névkönyv 1846-ra. Budán, Magyar Kir. Egyetem betűivel. 1847. (továbbiakban: M. T. T. N. 1846.) Közli: Kónya: i. m. 84. 5 Magyar Tudományos Akadémiai Almanach MDCCCLXI-re. Pest, Emich, 1861. 45—58. p. (továbbiakban: M. T. A.A. 1861.) Közli: Kónya: i. m. 102—111.