Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

adás problémáit, azt a folyamatot, ahogyan „ ...sok díjnyertes pályamunka a papírkosárba vándorolt... ", mert nem talált a szerző önzetlen kiadóra, mecénásra.

113 Voltak azonban szinte reménytelennek tünő témameghirdetések is, ezek közé tartozott a Poór Imre által 1875-ben felvetett orvostörténeti téma is. „írja meg valaki az orvosi tudomány Magyarhonban való fejlődésének történetét, a legrégibb időtől a mai napig... "

114 A téma sokszoros kihirdetése, a feldolgozandó anyag időhatárainak kurtítása, bizonyos tematikai szűkítések, más esetben pedig a benyújtott munka nem megfelelő színvonala miatt a pályázat 20 éven át volt függőben. Végül is 1892-ben tudták kiadni a díjat Demkó Kálmán, lőcsei főreáliskola igazgatónak, aki A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig c. (Bp., Dobrowsky és Franke, 1894.) saját kiadásában megjelentetett könyvével nyerte el a pályadíjat. Schächter Miksa, a központi választmány titkára „...hazai és művelődéstörténetünk ezen ágában egyetlen és úttörő munka "-ként jellemezte a kötetet.

115 Már az előzőekben szót ejtettünk arról, hogy a más társulatok, egyesületek által meghirdetett pályakérdések is sokszor teljesen sikertelenül zárultak; vagy egyáltalán nem nyújtottak be írást, vagy nem volt jutalmazható, vagy csak a munka bizonyos részletei készültek el a szerző egyéb elfoglaltsága miatt. A TermészetvizsgálókvaX ilyen volt a rákos megbetegedések statisztikájára vonatkozó munka kudarca, amely tíz év után Farkas Jenő halála miatt zárult eredménytelenül, valamint a trachoma-ügy feldolgozása, amely Feuer Nathaniel halála miatt nem készült el sosem. Bár — terjedelmi korlátok miatt — minden témáról nem is szóltunk, amelyet a Természetvizsgálók a tagság elé terjesztettek feldolgozásra (orvosi földrajz, babonakérdés, gumókor, maláriakérdés, a gyermekhalandóság okai stb.), mégis kitűnik, hogy rendkívül széles skálán mozgott a pályázatok témamegjelölése. Nem szabad megfeledkeznünk a vándorgyűlések anyagát tartalmazó éves kötetekről sem, hiszen ezek a kiadványok nem csupán az ülések jegyzőkönyveit, az egyes vándorgyűlések pontos krónikáját tartalmazták, hanem a legjelesebb tudományos előadások nyomtatott szövegét is. A tanulmányok témája felölelte a tudomány akkori állásának megfelelően az orvostudomány valamennyi ágát. Számukat illetően jelentős volt a közegészségüggyel, ún. orvosi földrajzzal, valamint a hazai gyógyvizekkel, gyógyfürdőhelyek ismertetésével foglalkozó írások aránya, de a belgyógyászat legkülönbözőbb területei, a sebészet és annak újabb ágai (gégészet, szemészet) csakúgy jelen voltak mint a szülészet, elmekórtan és igazságügyi orvostan, az élettan és szövettan, sejttan egyaránt. Számos olyan kiadvány ismert, amelyek a vándorgyűlések alkalmából, annak tiszteletére, vagy annak valamiféle támogatásával jelentek meg. Ezek közé tartoztak nem csupán azok a pályázatot nyert alkotások, amelyeknek kinyomtatásához is valamilyen mértékben anyagilag hozzásegített a társulat, de igen sokan — emelni kívánva a vándorgyűlések színvonalát — akkor adták ki munkáikat és az éves vándorgyűlés résztvevői között terjesztették azt. Chyzer Kornél ezt így fogalmazta meg; „ ...azon könyvek, melyek a nagygyűlések al113 A MOTVizsg. 1886. aug. 22—26-ikáig Buziás-Temesvárott tartott XXIII. Vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Staub Móricz, Schächter Miksa. Bp., Rudnyánszky, 1887. 25—26. 114 A MOTVizsg. ... Élőpatakon tartottXVII. Nagygyűlésének ... Bp., 1876. 285—286. 115 A MOTVizsg. 1892. augusztus 22—2

S-ig Brassóban tartott XXVI. Vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai Szerk.: Schächter Miksa, Lakits Ferenc. Bp., Franklin, 1893. 55.