Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

kalmából megjelentek, s melyek ezek nélkül alkalmasint soha sem jöttek volna létre. Mindezen könyvek olyan könyvtárt képeznek, a minőt más tudományos társulatunk alig képes felmutatni... "

nb Az éves vándorgyűléseken igen jó lehetőség nyílt arra, hogy az ország különböző tájairól egybegyűlt természettudósok, orvosok, gyógyszerészek között a megjelenés előtt álló szakkönyvekre előfizetőket toborozzanak, vagy a már megjelent köteteiket propagálják a szerzők, kiadók. A Napi Közlöny nem egyszer számolt be arról, hogy egy-egy új könyvet a szerzője ingyen ajándékozott a vándorgyűlés vendégeinek, hallgatóságának. Az orvosok és természettudósok éves találkozója tehát igen pezsdítően hatott a tudományos kutatásokra, a pályázatok és egyéb célfeladatok megfogalmazása, meghirdetése hosszabb időre feladatot adott a tagságnak. A tény pedig, hogy sokszor az ország igen távoli városaiban tartották üléseiket, lehetőséget adott a vidék bekapcsolására a tudományos életbe, illetve a fővárostól távolabb eső országrészek tudományos életéről, kultúrájáról is tájékozódni tudtak a résztvevők. Néhány vidéki orvos-természettudományi társulat, illetve egy-egy szakterület orvosait tömörítő szakegyesület tevékenysége a szakkönyvkiadás szempontjából A 19. század második felében örvendetes volt azon vidéki, orvos-természettudományi egyesületeknek a megalakulása, amelyek egy-egy régió orvosait, gyógyszerészeit, természettudósait kívánták összefogni és szakmai továbbképzésüket előadások, bemutatások tartásával, könyvtár létrehozásával elősegíteni. Ezek közül több olyan is volt, amelyik — a tevékenységüket bemutató évkönyveken túl — valamilyen formában bekapcsolódott a szakkönyvek kiadásába. Az egyik legkorábban alakult nem fővárosi egyesület a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület, 1856-tól kezdve működött. Állandó kiadványuk a Verhandlungen des Vereines für Natur- und Heilkunde c. viselő, vegyes tartalmú időszaki kiadvány volt, amely jórészt az 1880-as évektől fogva egyre több orvosi tárgyú írást tett közzé. Pávai Vájna Gábor főként a tüdővészről és egyéb bakteriológiai kérdésről, Kanka Károly a fül-, orr-, gégegyógyászat témakörből, Dobrovits Mátyás gyermekorvostanból, Pantocsek József alneológia és fúrdőtanból, Fleischer Emil gyermekgyógyászatból és fül-, orr-, gégegyógyászatból írt dolgozatait tette közzé.

117 Az 1888-ban alakított Nyitra vármegyei Orvos-Gyógyszerészi és Természettudományi Egyesület évkönyvei és egy folyóirat kiadásán kívül — 1857-től Természetbarát címmel — pályázatok meghirdetésére is áldozott. 1891-ben a phyloxera irtására vonatkozó természetrajzi kérdést hirdetett meg 100 forint jutalomért és egy közegészségügyi pályázatot is megszervezett, ami valóban példa nélküli volt. A községi elöljárókat buzdította a felhívás, „ ...ki az egészségügy emelésére és megvédésére kibocsátott rendeletek és intézkedések fogana116 Chyzer Kornél: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. Sátoraljaújhely, Zemplén ny., 1890. § 14. p. 117 Emlékmű. 1856—1906. Kiadja a Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Szerk.: Fischer Jakab, Ortutay Tivadar, Polikeit Károly. Pozsony, az Egylet kiadása, 1907.