Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
KRÓNIKA — CHRONICLE
NEKROLÓGOK RINGELHANN BÉLA (1917—1999) Ringelhann Béla régi egri patrícius családban született 1917. febr. 19-én. Középiskoláit szülővárosában a cisztercita gimnáziumban végezte (1934), majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán 1941-ben avatták orvosdoktorrá. Tüstént frontszolgálatra osztották be. Egy sebesült ellátása közben életveszélyes tüdőlövést szenvedett és hajszál híján hősi halált halt, de kitűnő fizikuma, mely számára középiskolás korában számos úszóbajnokság megnyerését biztosította, most sem hagyta cserben. Vasszervezete kiheverte a súlyos vérveszteséget és életben maradt. Az aortája közelében fennakadt repeszdarabot azonban, amelyet a műtéti kockázat miatt eltávolíthatatlannak minősítettek, élete végéig magában hordozta. Frontszolgálatra alkalmatlanná válva a budapesti Szt. Rókus Kórház kórbonctani osztályához tartozó diagnosztikai laboratóriumban Endes Pongrác mellé osztották be; szolgálati viszonyuk életre szóló barátsággá fejlődött. — A laboratóriumi szakorvosi képesítést megszerezve (1949) megnősült, majd ugyancsak egri születésű feleségével, Horanszky Gabriellával visszaköltözött Egerbe, ahol előbb a Szt. Vincéről elnevezett városi-, majd rövidesen a megyei kórház laboratóriumának osztályvezető fővárosává nevezték ki (1951—1964). Érdeklődése a rutin feladatok ellátásán felül a haematológia-, azon belül is különösen az anaemiák, az erythropoesis és a haemolysis kérdéseinek tanulmányozására irányult. E témakörben folytatott kutatásait „A vasforgalom kórélettanáról" c. értekezésben összefoglalva az MTA-tól „kandidátusi" (PhD) tudományos fokozatot szerzett (1958). Megkezdett kutatásainak kiterjesztésére különösen kedvező alkalom nyílt akkor, amikor az afrikai haemoglobinopathiák tanulmányozására meghirdetett állást elnyerve a Ghánai Tud. Akadémia Közegészségtani Intézetének főmunkatársa lett (1964). Kutató munkájához szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a Körle Bu Kórház laboratóriuma állt rendelkezésére. Az 1923 óta működő kórház szűkösen fölszerelt egyszerű laboratóriumát Ringelhann a haemoglobinopathiák tanulmányozására alkalmas, korszerűen felszerelt kutatólaboratóriummá, majd — tudományos eredményeivel hozzájárulva a ghánai orvosok önálló egyetemért folytatott küzdelmeinek beteljesedéséhez — az újonnan megalapított Ghánai Orvostudományi Egyetem Klinikai Kémiai Tanszékévé és Intézetévé fejlesztette. Részint közvetlenül, részint az ő irányításával végzett kutatások előbb felmérték a Ghánában előforduló Dr. Ringelhann Béla