Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Bárány László: Az 1809. évi nemesi felkelés egészségügye
az orvosi tudomány, ha elmérgedt, „rothasztó tífuszt" okozott, amely majdnem minden esetben halállal végződött. Eckstein jelentése kimutatja, hogy melyik kórház hány beteget ápolt. A kimutatás szerint a betegek száma 6258 volt, de ebben a felkelők kórházaiba gyógykezelésre bejáró polgári személyek is szerepelnek. Az ápoltak megoszlása a jelentés XX. táblázata szerint a következő. A gyalogságból 207 sebesült, 907 beteg, közöttük 19 tiszt; a lovasságból 136 sebesült, 2319 beteg. Rokkanttá vált 2, a felkelőkhöz beosztott sorhadi tüzér és 200 felkelő. A sorhad lovasai közül a felkelők kórházában ápoltak 6 sebesültet és 31 beteget. Az ellenség sebesültjeinek száma ugyanott 8, betegeié 4. Az egészségügyiek közül 268-an szorultak ápolásra. A XXI. táblázat adatai szerint lábadozó volt 1035 lovas és 2182 gyalogos. Meghalt közülük 71, ill. 270. Lőtt sebbel került a kórházakba 167 fő, akik közül 35 meghalt. A jelentés kitér arra is, hogy az épületek kórházi célokra való átalakítása 396 743 Ft-ba került. Egy beteg egy napi ápolására 2 Ft 27 kr-t fordított az országos felkelőpénztár. Ha azonban a kórházak létesítési, felszerelési és fenntartási költségeit is figyelembe vesszük, egyetlen napi ápolás 69 Ft-jába került a köznek. A hadjárat befejeztével a felszerelésből elégették az eladhatatlan, rozoga, fertőzött tárgyakat. Az elraktározásra érdemesnek ítélteket MáriaNosztrára szállították, s olt őrizték felügyelet és Eckstein ellenőrzése mellett. Az értékesíthető tárgyak kótyavetyére kerültek. 3 Valdetz seborvos jelentette a Pest megyei Bizottságnak, hogy a ceglédi tábori kórházban nincsen sem orvos, sem gyógyszer, s a „kórház" betegei a lakosokhoz beszállásoltan sínylődnek. Július 10-én szüntették meg ezt a különös intézményt, úgy, hogy betegeit a nagykőrösi és a kecskeméti laktanyák istállóiba helyezték át, a lovak egyidejű kitelepítésével. 4 A Pest megyei lovasezred orvosa, Retteg (akinek a nevét írnokai Retekre magyarosították) jelentette írnoka útján a bizottságnak, hogy 25 betege meggyógyult, s hazabocsátotta őket. A bizottság a szolgabírákkal visszaküldette a gyógyultakat Soroksárra, eloszlatván azt a félreértést, mintha szolgálatukból máris szabadultak volna. 5 A lovasezred törzsorvosa 5 sebesültet talált további szolgálatra alkalmatlannak. Ezeket az invalidusokat 8 Ft végkielégítéssel hazabocsátották Soroksárról, de ezt az összeget is beszedték nemesi szállítóiktól. Ekkortájt helyeztek át Kecskemétről egynéhány szekérre való beteget és sebesültet. A szekerek egynapi késéssel álltak elő, s a betegek addig élelem nélkül várakoztak. A bizottság az illetékes szolgabíróra bízta az eset kivizsgálását, azzal, hogy ha bűnöst talál, „büntessen érdeme szerént". b Könnyen elképzelhető, hogy a vidék polgári orvosai nem siettek kórházi kartársaik segítségére, csakis akkor, amikor a Pest megyei Bizottság azzal fenyegetőzött, hogy örökre el fogják tiltani őket a praxistól, ha nem térnek jobb belátásra. Ahol két seborvos is van egy járásban, az egyiknek be kell költöznie a városba, hogy segíthessen az ottani katonai ispotályba osztott orvosnak. Amely városban polgári kórház is van, az ott alkalmazott orvosok Eckstein Ferenc orvosi jelentése a IV. felkelés után: Relatio officiosa generalis de nosocomiis pro nobili insurgente militia Hungária etc. Buda, 1810. 4 Pest megyei Levéltár, Insurrect. Fase. (XI—XII.) 1814. N° 208. 5 Uo. N° 422. 6 Uo. N° 690.
