Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Bárány László: Az 1809. évi nemesi felkelés egészségügye
fele részének váltogatva kell szolgálatot teljesítenie kisegítésképpen a katonai kórházban. 7 A Helytartó Tanács kórházi célokra igénybe vette a pesti Nagykaszárnya alagsori helyiségeit, amelyeket az Ausztriából ide menekült tiszti és altiszti családok laktak. A menekülteknek a következő tanácsot adta: béreljenek közösen hajót, költözzenek azon Kalocsára, s ott nézzenek új szállás után. 8 Könnyebb volt a dolga a Pest megyei Bizottságnak, mert tanács helyett utasításokat adhatott. Például a szolgabíráknak a győri csata után azt, hogy a járásukban lakó földbirtokosokkal csináltassanak tépést, adassanak kötszernek alkalmas vásznat, s ezt az ajándékot küldjék fel sürgősen Komáromba, a Pest megyei zászlóalj sebesültjeinek. 9 Vácott nem állt megfelelő mennyiségű fuvar a Pestre szállítandó betegek és sebesültek rendelkezésére, ezért szerződtek Horner és Zierer hajósgazdákkal, hogy október 17-étől kezdve szállítsák őket Pestre. Amint megkezdődött ez a vízi szállítás, olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a hajókon elhunytak tetemét a hajóslegények egyszerűen bedobják a Dunába. A bizottság az ügy kivizsgálását a Solti járás főszolgabírójára bízta. 10 A tartományi biztosság főigazgatója nagynak találta az elhalálozott, tengelyen szállított betegek számát. Véleménye szerint azért volt ilyen mértékű a halálozás, mert a községek csak nagy késedelemmel váltják az előfogatokat és állítják ki az új fogatokat. A Pest megyei Bizottság rámutatott, hogy ha vannak késedelmek az előfogatok kiállításában, annak oka az, hogy a községek késedelmesen kapják meg az erre vonatkozó igényléseket. De valójában a baj fő oka, hogy a kórházak felállításáról nem gondoskodtak idejében azok, akiknek ez kötelessége lett volna. A másik ok az, hogy a betegeket orvosi vizsgálat, engedély, gyógyszer és élelem nélkül indították útnak oly módon, hogy hideg, esős őszidőn a katonák lázas testét sem takaró, sem ruha nem védte. Ez a gyakori halálesetek oka, és nem a fogatok késedelmes előállítása. A vízi úton szállítottak között is sok a halott, pedig a hajón nem kell előfogatokra várakozniuk a betegeknek. 11 Vecsés községet felmentették a beszállásolás alól, mert ott ijesztően nőtt a megbetegedések száma. Végre december 4-én a nádor elrendelte, hogy a stációkon, ott, ahol előfogatokat szoktak váltani, orvosok vizsgálják meg a katonákat, és akiket betegnek találnak, azokat a szolgabírák által létesítendő betegszobákban helyezzék el és szállíthatóságukig tartsák vissza. Az országos íélkelői pénztár terhére orvosi kezeléssel és gyógyszerrel is el kell látni őket. 12 Az innen kikerültek keresőképtelenek voltak, roppant legyengült állapotban, ezért Somogyi Antal főszolgabírónak egy Pest megyei járásban 207 Ft-ot sikerült gyűjtenie a rokkantak megsegítésére. Szeles Gábor kapitánnyal sokan adakoztak a szerencsétlenül járt „háború koldusainak" a megsegítésére. A Pest megyei Bizottság jegyzőkönyvében így emlékezik meg háládatos szavakkal a háború halottairól: ,^4zon AH Tisztek és Köz Vitézek, mellyek az ütközetek alkalmatosságával halva maradtak... " Még a nevüket sem sorolja fel a jegyzőkönyv, pedig nem voltak olyan nagyon sokan. Heten kaptak halálos lövést, ketten haltak meg sebeikben a kórházi ágyon, és hárman tűntek el az ütközet forgatagában. — llgó 7 Uo. N° 700. 8 Uo. N° 705. 9 Uo.N° 751. 10 Uo.N° 771. 11 Uo.N° 1026 és 1156. 12 Uo. N° 1112.
