Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Bárány László: Az 1809. évi nemesi felkelés egészségügye
tek menedéket a falvak jószívű lakóinál. Ezeket is összeszedette Zsoldos, és Bezerédy Ignác tartotta őket és látta el zsolddal a magáéból, császárja helyett, aki csak addig szerette katonáit, amíg hasznukat vehette. Zsoldos elmondta, hogy a sebesültek sebeit langyos vízbe elegyített kevés kámforos égetett szesszel tisztogatták. 2 Eckstein Ferenc, a felkelők kórházainak szervezője és legfőbb egészségügyi felügyelője 1809. május 7-én kapta a nádortól kinevezését e kórházak felügyelő főorvosává. Elkészítette az intézmény szabályzatát, amely egyben szolgálati utasítás is volt; kinevezte, illetve alkalmazta a kórházak személyzetét, gondoskodott a felszerelési tárgyak és a gyógyszerek beszerzéséről is. Győrben kellett felállítania a legelső ispotályt, hogy május 22-én befogadhasson 300 beteget, akiket azonban már 24-én Bábolnára kellett szállítani, mert az ellenség Győr felé közeledett. Az új helyen 500 beteg részére készült férőhely az irodákban, az üres magtárakban és az istállókban. Egy másik, alkalomszerűen felállított kórházat Győrből a Benedek-rend kismegyeri majorjának csűrjébe kellett áthelyezni. Bábolna később az ellenség kezére került. Akkor már nem volt beteg a kórházban, de a felszerelési tárgyak közül alig néhányat lehetett megmenteni. A kismegyeri kórház betegeivel, orvosaival együtt fogságba esett. Orvosi személyzetét és gondnokát egynéhány nap múltán szabadon engedték. A pápai és a móri ispotályról már szóltunk. A pálosok Mária-Családon, Bars megye határában gazdátlanul, üresen álló rendházában is berendeztetett Eckstein egy 300 ágyas kórházat, és az épületet is rendbe hozatta. Mindez készen állt június 15-ére. Nyitrán és Mária-Nosztrán is létesített Eckstein kisegítő kórházat. A győri csata után Komáromban is nyitnia kellett egyet, amely azonban csupán ötven beteget tudott befogadni. Amikor a hadjárat derekán a betegek és a sebesültek száma ijesztően megnőtt, Pesten, az orvosi fakultáson is fel kellett állítani egy 250 férőhelyes kórházat. Hasonló létesült Esztergomban és Bodajkon is. A felkelők tábori egészségügyi szolgálatának 4 előfogatra szerszámmal ellátott szekér és 16 ló állt rendelkezésére. A felkelés szétoszlatása után visszamaradt gyógyszereket adóslevelek ellenében a polgári gyógyszertáraknak adták át. Azokban a repülő kórházakban, amelyek udvarán lombsátrakat is készítettek, a sátrakban a személyzet hált, az épületek helyiségeit pedig a betegeknek engedték át. Az orvosi testület 16 sebészfőorvosból, 61 alorvosból és 25 gyakornok orvosból állt. A kórházakban dühöngő fertőző betegségek áldozatává lett orvosok helyére 7 alorvost és 2 gyakornok orvost kellett alkalmazni. A rendet katonai őrség tartotta fenn. Az igazgató főorvos fizetése havi 360 Ft, 4 kenyér és 6 lóporció volt. A törzsorvos 180 Ft, 3 kenyér és 4 lóporció, a főorvos 60, az alorvos 45 Ft fizetést kapott. Eckstein könyv alakban is megjelentetett, latin nyelvű jelentésében részletesen felsorolja a felszerelési tárgyakat, a különféle munkakörű végleges és ideiglenes személyzet feladatkörét, a betegnyilvántartás, a gyógyszerkimutatás mintáját, a betegek étrendjét, a betegszobák takarításának és a levegő tisztán tartásának feladatait, a fertőző betegek elkülönítését, a közülük elhunytakkal kapcsolatos eljárást, a betegszállítás lebonyolításának rendjét, a pénzellátás, a számadások és az ügyvitel rendjét. A jelentésben Eckstein beszámol róla, hogy a sebesültek már felépülésük után kapták meg azt a bizonyos „kórházi lázat", amelynek sok halálos áldozata lett még az egészségügyi személyzet körében is. Ez az ismeretlen betegség, amely előtt tehetetlenül állt 2 Zsoldos János: A frantziák Pápán, vagyis a pápai 1809—1810 esztendőbeli polgári ispotályok leírása. Tudományos Gyűjtemény 1817, XI. 47—76.
