Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay, Katalin: A cenzúra szerepe a magyarországi természet- és orvostudományi szakirodalom kiadástörténetében
öröktől fogva léteznek. Több fajta atomot különböztet 'meg, ezek között említi az ún. spirituosus atomokat, amelyek a szellemet alkotják, a testnek életet és érzékenységet adnak. A bíráló véleménye az, hogy ez utóbbi állítás materializmushoz vezet. A továbbiakban vámosi Pap a lélekről azt mondja — Hippokratészre hivatkozva —, hogy anyagból áll, amely kinyilatkoztatást a bíráló nem fogad el. Tomtsányi szerint a szerzőnek további téves nézetei voltak még az életről, az álomról és a halálról is. A recenzens hosszasan fejtegeti a szerzőnek a világegyetemről, a napról, a világ keletkezéséről és örökkévalóságáról, valamint a különféle természeti jelenségekről alkotott elképzeléseit, amelyekre itt nem akarunk kitérni. Végezetül kijelenti a bíráló, hogy ha a szerző megfelelő természettudományi és filozófiai képzésben részesült volna, igen színvonalas munkával ajándékozhatta volna meg az olvasót. Brezanóczy Adóm Tomtsányi professzor negatív tartalmú elemzését végül is azzal a megjegyzéssel küldte a Helytartótanácshoz, hogy az írást nem javasolja kinyomtatásra. 34 Az időszaki kiadványok ellenőrzése, tekintettel a könyvkiadáshoz képest lényegesen rövidebb átfutási időre, mindig több problémát okozott a cenzoroknak. Eléggé ismertek a politikai lapok körüli nevezetes botrányok: a letiltások, visszavonások, bezúzások, különféle büntetések foganatosítása. A tudományos folyóiratok vonatkozásában ezek az intézkedések természetesen nem voltak annyira „véresen komolyak", a szerkesztőknek, kiadóknak mégis számítaniuk kellett a cenzor akadékoskodására. A politikumot, esetleges „ rebellis " megnyilvánulások nyilvánosságra hozatalát ezekben a lapokban is igyekeztek megakadályozni. Nagy Antal a Helytartótanácsnak 1831. július 10-én írott levelében beszámolt a Tudományos Gyűjteményben 35 leközlésre szánt történelmi témájú cikkekről és javasolta azok letiltását. „ ... Megjegyezzük, hogy irodalmi folyóirat, mint a Tudományos Gyűjtemény is, csak tudományos témákat tárgyalhat és népszerűsíthet, jelenkori politikai kérdésekről azonban nem írhat... ilyen természetű írásokat a Központi Könyvvizsgáló Hivatal nem is bírálhat el..." A három írásról 1833. augusztus 13-i ülésén (két évvel később!) döntött a Helytartótanács Központi Könyvvizsgáló Hivatala. Kettőt betiltott, a harmadikat engedélyezte. 36 A következő okirat ismertetését annak ellenére, hogy nem orvosi vagy természettudományi témakört érint, fontosnak véljük, mivel a folyóiratok cenzúrázásának kissé nehézkes voltát és a cenzor-revizor szerepkör meghatározásának bizonytalanságait is érzékelteti. A Kritikai Lapok 37 ellen is felmerültek kifogások. Az 1833. évi 2. számban jelent meg a Pyrker László egri érseket komoly hangon bíráló írás. József nádor a cikk ürügyén ingerült levelet intézett a Központi Könyvvizsgáló Hivatalhoz (1833. április 29-én) és feleletet kért arra, miképpen kerülhette el az írás a cenzor figyelmét. Nagy Antal 1833. május 14-i vá34 Sashegyi Oszkár: Német felvilágosodás és magyar cenzúra (1800—1830). Bp., Egyetemi Ny., 1938. 84—88. 35 Tudományos Gyűjtemény (1817—1841), az első magyar nyelvű tudományos folyóirat. Céljául tűzte ki a tudományok minden ágának felkarolását, ápolását, a külföldi tudományos eredmények ismertetését és a hazai reformtörekvések támogatását. Amíg az első önálló, magyar nyelvű orvosi folyóirat, az Orvosi Tár nem indult meg, fontos orgánuma volt a hazai orvostudománynak is. 36 Forrás: O. L. Htt. Fond C 60. Dep. Rev. Libr. 1833. Fons 10. pos. 28., 41. Közli: Mályuszné: í. m. 190—191. 37 Kritikai Lapok (1831—1836) — szerkesztője: Bajza József, munkatársai: Vörösmarty Mihály és Toldy (Schedel) Ferenc.
