Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Sági Erzsébet: A Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karának első húsz évében végzett gyógyszerészek
zéseinek végrehajtása kibocsátását követően bizonyos türelmi idő után megvalósult, egyben fel szerettem volna hívni a figyelmet arra, hogy a régi történések megismeréséhez a tiszta forrás felkutatása és feltárása elengedhetetlen követelmény. ERZSÉBET SÁGI D Pharm. H-1093 Budapest Lónyay u. 14. IRODALOM 1. Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Budapest, 1896. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. 127. o. 2. Rupp N. János: Adatok a M. Kir. Tudományegyetem Orvoskar fennállásának százados ünnepén. Adatok a M. Kir. Egyetemi Orvosi kar százados történetéhez. Egyetemi, Buda 1871. 191. o. 3. Kovachich Márton György: Mercur von Ungarn 1786. Buda, II. 721. o. 4. Ernyey József: A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság értesítője XI. évf. 5. (1935) 484. o. 5. Lesky, Erna—Wandruszka, Adam: Gerard van Swieten und seine Zeit. Studien zur Geschichte der Universität Wien. VIII. Wien, Böhlaus, 1973. 155. o. 6. Album Chyrurgorum et Pharmacopoeorum. Helye: Orvostudományi Egyetem, Budapest, Üllői út 26. 7. MOL. Htt. Depart, sanit. C 86 1789-1-127. 8. Matricula Facultatis Medicae Tyrnaviensis. Helye: Orvostudományi Egyetem, Budapest, Üllői út 26. 9. MOL. Htt. Depart, sanit. C 66 1786-34-31. SUMMARY The present paper, summarizing the results of original archival researches, gives a survey on the beginnings of the pharmaceutical education in Hungary at the end of the 18 th century. While analysing the documents the author calls our attention to some stubborn errors and mistakes of the former historical literature as well. The paper — based on the data of the promotional book — presents a list including names, nationality and religion of those 170 students of pharmacy, who completed their studies during the first 20 years of pharmaceutical education in Hungary. Comparing the dates of tirocinial and those of university examinations respectively, the author proves that sometimes even 40 or 59 years old, respected pharmacists were forced to take their exams at the university. Having made a comparison between the register of students and that of promotions the author concludes that until 1788 the studies took three months or a year only in theory, for candidates actually did not attend university courses at all. In the case when one failed, a short preparation for a make-up exam was also available. Data prove, that the requirements of the royal decree, a centrally made regulation, called Normativum Sanitatis — in spite of the difficulties caused e.g. by the lack of handbooks — could be more or less responded. (The circumstances of the courses are going to be analysed in a further paper.)
