Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Szecskó, Károly: Történeti adatok. — Historical data on various subjects

3. Heves és Külső-Szolnok megyei adatok az 1872—74. évi magyarországi kolerajárvány történetéhez Hazánkban az utolsó nagy „középkori típusú" kolerajárvány 1872 és 1874 között sújtotta a lakosságot, amelynek hivatalos adatok szerint 189 000 halálos áldozata volt. A valóságban több volt a halálozás, mivel a járványt több éven át tartó rossz termés és egyes vidékeken éhínség kísérte. A halálozási arány 1873-ban elérte a 65 ezreléket, s ebben az évben a halálozási többlet több mint 300 000 fő volt. Az 1872—74 közötti elhalálozások száma félmillióval több volt, mint az évtized „normális" éveinek átlaga. Az ország lakossága csak az 1870-es évek végére érte el az 1871-es létszámot.

1 Jellemző az 1872—74 közötti járvány katasztrofális voltára, hogy az 1854—55-ös kolerának csak 170 000, az 1866—67esnek csak 70 000 áldozata volt, bár valószínűleg az adatok nem teljesen pontosak.

2 Heves és Külső-Szolnok megyében az első megbetegedések 1872 szeptemberében fordultak elő. A szeptember 9-i megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből megtudjuk: az alispán intézkedett „ a cholera-ügyben ". Schreiber Lőrinc főorvos az egészségügyi helyzetről szóló jelentésében elmondta, hogy „itt-ott cholerin is" előfordult „ bár enyhe lefolyással"? 1872. november 4-én „központi cholerajárvány bizottságot" hívott össze az alispán, „amely a szükséges intézkedések megtétele mellett egyszersmind az e téren felmerülhető költségek fedezésére 1000 forintot eszközölt ki a belügyminisztériumtól".

4 December 15-ig a megyében 23 községben 217 megbetegedés fordult elő. A megbetegedettekből meghalt 105 fő, legyöngült 62 fő, gyógykezelés alatt állott 50 fő.

5 A december 16-i közgyűlésen Szentkirályi Kázmér főorvos jelentette, hogy a kettős megye hevesi részén Horton, Ecséden, Kömlőn, Füzesabonyban voltak szórványos megbetegedések. Schreiber Lőrinc főorvos arról tudósított, hogy Külső-Szolnok megyében a járvány először november 6-án lépett fel Alattyán községben. Itt december 1-jéig 89 személy betegedett meg. Ebből meghalt 43, meggyógyult 46 fő. Megbetegedések voltak még: Szolnokon, Tiszaszalókon, Tiszanánán, Tiszapüspökiben, Nagyréven, Tiszaföldváron, Tiszavárkonyban. A tiszai járásban november 6-tól december 1-jéig 8 faluban összesen 114 fő lett beteg. Közülük meghalt 52 fő, a többi pedig gyógykezelés alatt állt. A főorvos megemlítette azt is, hogy a kór elsősorban az öreg és a legyengült embereket támadta meg.

6 1873 március közepén úgy tűnt, hogy a járvány alább hagy. Erre utal a március 17-i megyei közgyűlési jegyzőkönyv alábbi bejegyzése: „a cholerajárvány megszűnő félben van, az utolsó eset február 25-én merült fel".

7 A főorvosi jelentés szerint is „a cholerajárvány megszűntnek tekintendő ".

8 Sajnos a reménykedések korainak bizonyultak. Az 1873. május 12-i közgyűlési jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy „a cholerajárvány ismét erősebben fellépett, ezen felül himlő is 1 Magyarország története. 1848—1890. II. köt. Bp. 1979.; 1120—1121. 2 Magyarország története. 1848—1890. II. köt. Bp. 1979.; 1120—1121. 3 Heves Megyei Levéltár (HML). Az 1872. szeptember 9-i közgyűlés jegyzőkönyve. 120—121. 4 HML. Az 1872. december 16-i közgyűlés jegyzőkönyve. 208. 5 HML. Az 1872. december 16-i közgyűlés jegyzőkönyve. 208. 6 HML. Az 1872. december 16-i közgyűlés jegyzőkönyve. 208., 212. 7 HML. Az 1873. március 17-i közgyűlés jegyzőkönyve. 1. 8 HML. Az 1873. március 17-i közgyűlés jegyzökönyve. 1., 8.