Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Szecskó, Károly: Történeti adatok. — Historical data on various subjects

uralkodott".

9 E hónap közepén Egerben a városi egészségügyi bizottság a település egyes negyedeiben albizottságot hozott létre a kolera megállítására. E bizottságok élén egy-egy orvos állott.

10 Június elején a kór Gyöngyös és környékén (Csány, Gyöngyöstarján stb.) is nagy erővel lépett fel.

11 Egerben június közepén Bartha Endre városi főorvos „a cholerajárvány gyógykezelése körül kifejtett személyes és feláldozó működése közben a járvány áldozatává lett"}

2 Utódjául Danilovits Pál orvostudort nevezték ki.

13 1873. augusztus 14-ig a megyében kolerában megbetegedett 20 712 fő, ebből meggyógyult 11 525 fő, meghalt 8619 fő, ápolás alatt állt 568 fő.

14 Ekkor már a kolera ismét szűnni kezdett, de fellépett a váltóláz.

15 Egerben az 1873. november 2-i közgyűlésen Dobrányi Ignác, az egészségügyi bizottság elnöke jelentést tett a járványról. Az ülésen őt és Fáy József gyakorló orvost a járvány alatt kifejtett buzgalmukért jegyzőkönyvi dicséretben részesítették.

16 A közgyűlésen határozatot hoztak a kolerajárvány miatt hozott belügyminiszteri utasítás plakátok útján való kifüggesztésére, az utcák, a terek, a kertek, az udvarok trágyától való megtisztításáról, az élelmiszerkészletek biztonságba helyezéséről, a wc-k és a csatornák kitisztításáról.

17 Az 1873. december 15-i megyei közgyűlésen a megyei főorvos jelentette, hogy a megyében „az egészségi állapot kielégítő "}

% Az alispán jelentésében elmondta, hogy a megyében a járvány megszűnt, s közölte annak adatait. A kettős vármegyében a járványban megbetegedett 145 településen 22 470 fő, meghalt 9315 fő, meggyógyult 13 155 fő.

19 Az elhunytak száma fölülmúlta az 1831-, az 1849-, az 1855- és az 1866-os járvány idején kolerában meghaltak létszámát.

20 Az 183l-es járvány során például a megyében megbetegedett 17 568 fő, meghalt 7585 fő, meggyógyult 10 473 fő.

21 Az 1872—74 közötti járvány súlyosságát megyénkben is fokozta, hogy a betegséggel együtt fellépett a váltóláz, a vérhas, a himlő, a hagymáz. A helyzetet tovább rontotta az 1873. évi májusi fagy, a kalászosokat érintő rozsdabetegség, s a kapások silány termése. A természeti katasztrófák folytán a megye népessége nagy nyomorba került. A vármegye ínségesei részére a megye 300 000 forint ínségköltsönt vett fel.

22 9 HML. Az 1873. május 12-i közgyűlés jegyzőkönyve. 119. 0 HML. Eger város 1873. május 13-i közgyűlésének jegyzőkönyve. 1 Ethei Sebők László: Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös. 1880., 292. 2 HML. Az 1873. június 16-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve. 137. 3 HML. Az 1873. június 15-i és június 19-i egri közgyűlés jegyzőkönyve. 4 HML. Az 1873. augusztus 14-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve. 243. 5 HML. Az 1873. augusztus 14-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve. 243. 6 HML. Az 1873. november 2-i egri közgyűlés jegyzőkönyve. 7 HML. Az 1873. november 2-i egri közgyűlés jegyzőkönyve. 8 HML. Az 1873. december 15-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve. 358—359. 9 Magyarország városai és vármegyéi. Heves megye. Bp. 1909.; 629. -° Magyarország városai és vármegyéi. Heves megye. Bp. 1909.; 629. !1 Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák, Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből. In. Orvostörténeti Közlemények, 50. 1969. 155—161. !2 Szecskó Károly: Keszlerffy, Benkő, Hanák, Heves megyei orvosok kolera elleni védekezést szolgáló röpirata 1831-ből. In. Orvostörténeti Közlemények, 50. 1969. 155—161.