Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar, László András: Állatok és betegségnevek
cynanthropia — kyón 'kutya' + anthropos 'ember' (gör.) „Die Krankheit eines Kynanthropos, nicht die Wasserscheu, wie Manche meinen" — mondja Kraus. 51 Galénosz szerint a lycanthropiával azonos kórság. 52 cynanche — kyón 'kutya' + ankhonáó 'megfojtok' (gör.) torokgyík. Már Hippokratésnál előfordul a név. 53 Caelius Aurelianus pedig a következőket írja a „Synanche"-nél: „ Vannak, akik cynankhé-nek vagy lykankhé-nek nevezték ezt a betegséget, mivel ezek az állatok gyakran szokták megkapni... meg mivel a synankhé betegségben szenvedők ezekhez az állatokhoz hasonló hangokat vagy üvöltéseket szoktak kiadni magukból, ha fulladozni kezdenek... " 54 Több ókori noszográfusnál is előfordul a név. 55 cynodesmion — kyón 'kutya' + derma 'bőr' (gör.) Az infibulatio vagy a fitymaszükület egyik neve. A görögök egyébként a férfi nemi szervet, egyebek közt „kutyá"-nak is nevezték. cynolyssa — kyón 'kutya' + lyssa 'veszettség' (gör.). Caelius Aurelianusnál a névmagyarázat így szól: „mivel veszett kutyák terjesztik a bajt' 56 , „Hundswuth" (lásd: alyssum) Lásd még rabies canina. cynorexia — kyón 'kutya' + orexis 'vágy' (gör.) „Fames canina", magyarul „Fames lupina", azaz farkaséhség, ill. farkasétvágy, más nevén fames bovina 'marhaétvágy', kóros éhségérzet. cynospasmus — kyón 'kutya' + spasmos 'görcs' (gör.): Kutyagörcs, a rágóizmok görcse, amelynek során, a száj, az orr, a szem és az egész arc begörcsöl. 57 Szájzár. dragunculus v. dracunculus — (drakontion) 'kígyócska' drakón '(sárkány)kígyó' (gör.)-ből. Galénos definíciója szerint valamilyen ideg-közeli, vagy ideget tartalmazó fekély, kinövés s „azért nevezik így, mert mozgás hatására az ideg a fekélybe húzódik és belé rejtőzik". 58 További magyarázatait Castelli hozza. 59 Ettől eltérő magyarázata egy féreggel, az ún. Dracunculus medinensis-szel, vagyis a medinaféreggel vagy guineaféreggel kapcsolatos: lehetséges, hogy egy, e féreg által okozott fekélyről, kelésről van szó. E féregbetegség gyógymódjával (az állat lassú botra-tekerésével) magyarázzák egyébként néhányan a Aszklépiosz-szimbólum, a kígyós bot eredetét is. 60 echinococcus — ekhinos 'sün' + 'kokkos 'bogyó' (gör.) Cestoidea lárvaforma, a lárva tömlőjéből képződő hólyagokban keletkező ún. scolexek számos betegséget okoznak: ezeknek a nevében benne van a szó. (pl. echinococcus hepatis, echinococcus cerebri stb.) echinodermus — ekhinos 'sün' + derma 'bőr' (gör.) Úgynevezett sündisznóember. Kórosan erős- és sűrű szőrzetű ember. echinophthalmia — ekhinos 'sün' + ophthalmos 'szem' (gör.) A szemhéj betegsége, amelynek során a szemhéj bőre rendkívül vastaggá válik. 61 51 KRAUS 286. 52 GAL. XIX. 718. 53 HIPP. De veteri medicina 1.616.12., Aphorismi 4.492.11., 494.17., 496. 7. et al loc. 54 CAELIUS AURELIANUS III. 1.2. (292.) 55 Pl.: ARETAIOS I. 7.1. (8.21.) 56 CAELIUS AURELIANUS III. 9.98. (350.) 57 KRAUS 287., CELSUS 4.2. 58 GAL. XIX. 449. 59 CASTELLI I. 325—326. 60 Müller, Reiner: Der Äskulapstab. Umschau in Wiss. Techn. 50. (1950) 410. 61 KRAUS 334.
