Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar, László András: Állatok és betegségnevek
jelentése nehezen határozható csak meg. A jegyzetben, ahol tudtam, igyekeztem a szó legkorábbi előfordulásait föltüntetni: ez segítséget nyújthat a jelentés történetének kutatásához is. Az alábbi gyűjtemény 163 állatnévből képzett betegségnevet tartalmaz. A betegségnevek közül 89 származik emlősállat nevéből, 39 pók, rák vagy rovar, 17 hüllő és kétéltű, 10 madár, 2 puhatestű, egy pedig hal nevéből. (A maradék hét állat: pl. draco, chimaira, harpya, bestia stb. nehezen osztályozható.) Számításom szerint az állatnevek 38 belbetegséget, 17 bőrbetegséget, 15 más fertőző betegséget, 10 születési rendellenességet, 16 sebészeti terminust, 5 szembetegséget, 9 idegbetegséget és 7 egyéb betegséget jelölnek. (Ez csak 117, tekintve, hogy több szóalak ugyanazt a betegséget jelöli.) A nevek legtöbbje az állat és a betegség közös tulajdonságaiból indul ki, vagyis a kórt állathoz hasonlítja, ami elsősorban a naturális ember természetszemléletével, a betegség zoomorf megszemélyesítésével hozható kapcsolatba. A szavak gyűjtésekor a Real-Lexikon der Medizin (RLM: lásd a rövidítések jegyzékét) és Kraus etimológiai szótárának (KRAUS: lásd uo. ) szókincséből indultam ki, Gyűjteményem nyilván nem teljes: minden kiegészítést előre is hálásan köszönök. A listára nem vettem föl a modern bakteriológiának, virológiának köszönhető betegségneveket. Ugyanígy nem néztem utána a modern nyelvek köznyelvi betegségneveinek sem 8 — kivéve a magyar neveket, amelyeket, mivel a magyarázatokban szerepelnek, helytelen lett volna kihagyni. Állatnevekből képzett betegségnevek listája aeridophagia — akris 'sáska' + phagein 'enni' — (gör.). Sáskaevés, vagy rovarevés általában, illetve olyan daganatok (egyes szám: aeridophagion) neve is, amelyek a hiedelem szerint sáska vagy rovarok fogyasztása nyomán támadnak a bőrfelületen. Más magyarázat alapján olyan daganatok, amelyekben rovarok (legyek, nyüvek) tenyésznek. (Lásd még: apotheriosis) 9 aegilops — aigos 'kecskebak' + opsis 'szem, arc' (gör.) (utótagban - 'szemű', pl. kyklops) Celsusnál a szemzugban lévő és erősen gennyedző fisztula. 10 aegophonia — aigos 'kecskebak' + phóné 'hang' (gör.) mutáló hang vagy rekedtség. Lásd: capriloquium. alopeces — alópex 'róka' — (gör.) Az ún. psoas-izmok rendellenes nagysága. Az „alopeces" a psoas-izmok anatómiai neve is egyben. 11 alopecia v. alopékia — alópex 'róka' — (gör.) Hajhullás, rüh következtében föllépő kopaszodás. Rókáknál gyakori a szőrhullás: innen a név. 12 alyssum (lyssa) — lyssa 'veszettség', 'veszettségokozó-féreg' (gör.) 13 Pliniusnál 14 a kankutya nyelve alatt található „veszettségféreg" neve — az ókorban úgy hitték, hogy a betegséget ez a féreg okozza. 8 Ezek többnyire a latin vagy a görög nevek tükörfordításai, vagy származékai. 9 KRAUS 17. 10 CELSUS VIII. 6. (III. 334.) 11 KRAUS 48. 12 CELSUS: De medicina VI. 4. PAULUS AEGINETA III. 2. (I. 129—130.), HIPP. De affectibus 6.346.5., GAL. XIX. 431., XIV. 757. et al.loc. 13 lyssa alakban: HIPP. De veteri medicina 1.618.13., RLM L. 199. 14 PLINIUS: Ata. Hist. 28.5.