Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar, László András: Állatok és betegségnevek
anthelmenta diorrhoea v. diarrhoea verminosa — helmins 'féreg', 'bélféreg' — (gör.) férgek által okozott hasmenés. 15 apotheriosis — thérion 'állat' (gör.) állati eredetű kiütés. arachnodeitis — arakhné 'pók' (gör.) — az agyhártya egy rétegének, a „tunica arachnoides"-nek vagyis az agy „pókhálóhártyájának" gyulladása. 16 Ma néha „arachnitis" alakban emlegetik. 17 A tunica arachnoides kifejezés egyébként hippokratikus eredetű. 18 arachnophobia — arakhné 'pók' + phobia 'félelem', 'iszony' (gör.) — pókokkal szemben érzett beteges félelem. Hasonló címmel sikeres amerikai horrorfilm is készült. arietis morbus — aries 'kos' + morbus 'betegség' (lat.) A szifilisz szinonimája Campus Franciscus: De morbo arietis (Lucca, 1586) c. munkájában. 19 ascaridiasis — askaris 'ugróféreg' (gör.) 20 — Krónikus bélféregbetegség, következtében heves viszketés után kis barna élősdiek jelennek meg a bőrön. 21 Mai meghatározása szerint szájon át beszerzett bélgiliszta-féle. 21 asphalakia — lásd: talpa. bárányhimlő — Első előfordulása nyelvünkben: 1719 23 — az előtag a betegség enyhe voltára utal, a fekete-himlővel szemben, valószínűleg a ném. Schqßlattern, Schafpocken tükörfordítása. (Vö.: ang. „chicken pox", or. „vetrjanaja oszpa" stb.) 24 basiliscus — basiliskos 'királyocska' (gör.) Paracelsus a pestist 25 (Kraus szerint a szifiliszt 26 ) nevezi Basilisk-nek, hosszan taglalva hasonlóságukat. béka — 'Geschwulst' 'daganat' értelemben is használták a szót régebben, első előfordulása ebben a jelentésben 1577. 27 — szólásokban is előfordul pl.: „Ki sok vizet iszik, béka nő a hasában" 1 *. Megjegyzendő, hogy a szó a 'biceps' izom jelölésére is használatos. 29 bestialitas — bestia 'vadállat' (lat.) Nemi aberráció, az elmegyógyászati és törvényszéki orvostani szakirodalomban — szemben az általánosabb 'vadállatiasság' jelentéssel — az állatokkal való közösülés terminus technicusa. 30 15 KRAUS 86. 16 KRAUS 119. 17 BECHER41. 18 HIPP. De carnibus 8.602.24. 19 ASTRUC II. 809—810. 20 GAL. XVII/B. 635. et al. loa, HIPP. Coacaepraenotiones 5.618.14, 21 KRAUS 132., GAL. XIX. 86., XVII. B. 635. stb. 22 RLM A. 325. 23 Nyr. 71.15., ETWung. I. 81. 24 TESZ I. 245. 25 Paracelsus: Sämtliche Werke. Übers, und hrsg. von Bernhard Aschner. Jena, Gustav Fischer, 1928. II, 543— 544. 26 KRAUS 156. 27 ETWung 1.91. 28 Margalits, Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Bp., Kókai L., 1896. 61. 29 TESZ I. 269. ill. Varjas Béla: XVI. századi magyar orvosi könyv. Kolozsvár, 1943. 122. — ő egy 16. sz. eleji kéziratból veszi ezt a jelentést. 30 Dittrich, Paul (Hrsg.): Handbuch der ärztlicher Sachverständigen-Tätigkeit. IX. Bd. Forensische Psychiatrie. II. Bd. Wien und Leipzig, 1910. 979—982. A kifejezést ebben az értelemben bizonyára Aquinói Szent Tamás használta először. In.: Divi Thomae Aquinatis Summa Theologia. Ed. J. P. Migne, Lutetiae Parisiorum, 1864. Tom. III. 1094. (2/2. Quaest. 154. Art. 11.4.). Lásd még: Magyar László András: A bestialitas története. Café Babel. 95/4. (17.) 41—48. Első előfordulása nyelvünkben 1769. ETWung. I. 100.
