Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Wix, Györgyné: Gens Rulandica — Egy híres német orvoscsalád magyar vonatkozásai
gyakorló orvos Pozsonyban telepedett le, hol Bethlen István gróf udvari orvosa lett és II. Ferdinánd királyt is gyógyította. 1622-ben magyar nemességet kapott és Alsó-Ausztria rendes orvosa is volt. Meghalt 1648. okt. 17. Pozsonyban 63 éves korában. A pozsonyi ág. ev. temetőben levő sírkőfeliratát közli Weszprémi. — Munkái: 1. Dissertatio medica. Praes. Sennerto, De Vrinis, earumque differentiis. Vittebergae, ... — 2. Oratio Luctuosa. In Immaturam Obitum ... Dni Francisco De Nadasd ... Qui pie et placide ex hac miserarum valle migravit 4. Januarii Anno 1604. Keresztúr, 1604. — 3. Pharmacopoea Nova... Leutschoviae 1644. — Kéziratban maradt: Empyrologia. A továbbiakban Szinnyei felsorolja az irodalmat, amely Rulandot tárgyalja, első helyen természetesen Weszprémit említve. Ez a fent szó szerint idézett életrajz az, amelyet későbbi szerzők egész sora mind a mai napig átvesz. 19 Szinnyei új adata a születési éven kívül az alább következő, Szinnyeinél 2. számot viselő nyomtatvány címlapjából adódik. (A leírást és az azt követő szöveget a Régi Magyarországi Nyomtatványok 2. kötete 914. sz. tétele szerint közöljük. 20 ) „RULAND, Joannes: Oratio Ivctvosa in immatvrvm obitvm... Francisci de Nadasd, perpetvi terrae Fogaras et comitatuum Castriferrei et Sopronie(n)sis comitis, sacrae caesareae regiaeque maiestatis consiliarij, agazonum per Hungáriám magistri nec non eis Danubinarum partium supremi capitanei etc., qui ... migrauit 4. Ianuarij an(n)o 1604. ... Franciscus Dersfi de Zerdahel, comes comitatus Sarosdiensis, haec apponi iussit. Per Ioannem Rulandum artis medicae doctorem et illustrium Austriae inferioris medicum ordinarium ... MDCIIII. Kereszturini, 1604. Manlius. " A negyedrét, 4 számozatlan levélből álló nyomtatvány már Szabó Károlynál is szerepelt (RMK II. 322). A pontos terjedelem, majd a korábbi leírásokra való hivatkozás után a Régi Magyarországi Nyomtatványok rövid tartalmi magyarázata következik, s végül a szerzőre vonatkozó tudnivalók imigyen: „A régensburgi születésű Johann Ruland Wittenbergben lett bölcseleti és orvosdoktor. Már mint gyakorló orvos Pozsonyban telepedett le, magyar nemességet is kapott, amellett Alsó-Ausztria hivatalos orvosa is volt. 1648-ban Pozsonyban halt meg, ott is temették. " Ha hitelt adnánk Szinnyeinek, ill. az ő megállapításait átvett RMNy leírásnak, akkor az derülne ki, hogy az 1585-ben született Ruland János (Dávid) 19 esztendősen már orvosi diplomával rendelkezett és Alsó-Ausztria hivatalos orvosa volt. (Ezen már az RMNy szerkesztői is eltűnődhettek, ezért hagyhatták ki Ruland életadataiból a születési évet.) E sorok írójának halvány kételyeit Fabó Andrásnak Adalékok Czwittingerhez c. írása erősítette meg. 21 ahol a következőket olvashatta „Ruland János orvostudor"-ról: „Övé: Oratio luctuosa... "sa pontos leírás. Utána, Ruland Márton címszó alatt: „apozsonyi ág. ev. temetőben egy sírra fektetett kő réztábláján következő sírirat olvasható: 19 Révai Nagy Lexikona. 16. köt. Bp. 1924. 437. — Magyary-Kossa Gyula: í. m. 3. köt. Bp. 1931. 360., 4. köt. Bp. 1938. 438. lábjegyzet., Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony 1901. 47—52., Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Bp. 1969. 553., Waczulik Margit: A táguló világ magyarországi hírmondói XV—XVII. század. Bp. 1984. 324—326., Kuzmík, Jozef: Slovnik autorov slovenskych ... Zv. 2. Martin 1987. 640—641., Slovensky Biograficky Slovnik ... Zv. 5. Martin 1992. 142. 20 Régi Magyarországi Nyomtatványok (RMNy) 2. köt. 1601—1635. Bp. 1983. 914 sq. 21 Fabó András: Adalékok Czwittingerhez. In: Új Magyar Athenás. Ujabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajzgyűjteménye. Bp. é.n. 583—584.
