Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kiss László: A váltóláz természethistóriájának vázlata dr. Topperzer Tamástól

A váltóláz elleni gyógytan alapvonásai (196—218. oldal) A betegségek gyógyítása általában két módon történhet — vezeti be kézirata utolsó fejezetét Topperczer. Ha tudjuk az okát, miért győzi le a használt szer a betegséget, rationalis, azaz okirónyos módon kezelünk. Ha a gyógyhatás oka ismeretlen, gyógyításunk csupán empirikus, azaz észirányos lehet. A váltóláz elleni gyógytan csupán empirikus.

87 Mivel a küzdő életerő a legtöbb esetben képes a rohamot megszüntetni — figyelmeztet Topperczer —, „az erőszakos gyógy igyekezetek elítélendők''.

88 Csupán akkor, ha az élet „közelről veszélyeztetik", azaz gonosz vagy kísért váltólázakban (f. i. perniciosa, comitata) kell a gyógytannak az életerő tehetetlenségét kipótolni. Ilyenkor a „váltólázelleni leghathatósabb specificus gyógytan ... két hőse Chinahéj és a mákony (ópium — KL.) legnagyobb adagokban" adandó.

89 Az esetek többségében azonban a roham nem igényel kezelést, különben is a gyógyítás tárgya nem a roham, hanem a kórkészség. E kórkészség befolyásolható az élet azon belső és külső faktorainak megváltoztatásával, amelyeket a váltóláz elkészítő vagy alkalmi okainak tartunk. Magára a tőokra, mivel még nem ismerjük, gyógytanilag nem hathatunk — ismeri be Topperczer.

90 Befolyásolhatjuk azonban e „tőok erőbeliségének hatásait", s erre leginkább a „chinahéj" alkalmas. Mivel a „Chinahéj égvényke" képes az életerőt felemelni és az aljasabb életművészetségi képzések ellen hatni, Topperczer megkockáztatja a kinint „az állatországi aljasabb életművészetségekre nézve specifikus méregnek tartani"

9

^ „Nagyon érdekelt volna engemet, ha időm s alkalmatosságom lett volna ez eránt tapasztalmányokat tenni" — árulja el a farmakológia iránti mélyebb vonzalmát Topperczer. Nincs kizárva, hogy még a kézirat befejezése előtt szerzett „tapasztalmányokat", mivel a lap alján lábjegyzetekben a következőket írja: „ Csakugyan parányok ki nem fejlődnek Chinafőzetben. "

92 Korábbi nézeteihez hűen — vagyis hogy a váltóláz góca a gerincagyban keresendő — Topperczer a kinint nem tekinti specifikumnak a váltólázban, mivel nem a gerincvelőre hat. A leginkább specifikus szernek a „gerincagy idegeire munkálódó" anyarozst (Secale cornutum — KL.) tekinti.

93 A csorvásság (bélhurut — KL.) esetén hánytatok alkalmazását helyesnek tartja, „véreresztést" azonban csak lobos állapottal szövődött váltólázban alkalmaz.

94 Ami az „életrendet" illeti — ehhez a természet ad a legjobb útmutatást az eledelektől való undorral.

95 87 Kézirat, 197—198. old. 88 Kézirat, 200. old. 89 Kézirat, 201. old. 90 Kézirat, 207. old. 91 Kézirat, 208. old. 92 Kézirat, 208. old. 93 Kézirat, 211. old. 94 Kézirat, 214. old. 95 Kézirat, 217. old.