Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kiss László: A váltóláz természethistóriájának vázlata dr. Topperzer Tamástól

az emberi életmüség ideájával. Másik végletként létezhet szórványos váltóláz is, ha az egyén ellenséges arányok hatása alá kerül.

73 Mindenekelőtt tehát azt kell tisztáznunk — véli Topperczer —, mik az endemikus váltóláz feltételei. Ha ezeket ismerjük, a járványos és szórványos váltólázakat előhívó feltételekre is következtethetünk. Közismert, hogy az endemikus váltóláz ott gyakori, ahol mocsarak, állóvizek találhatók. „ /// a teremtés negyedik napjának színhelye létez " — utal kissé patetikusan Topperczer a már említett eredeti teremtési színhelytől való eltérésre —, „ez halak, békák, bogarak tanyája. "

74 A nyári nap hevétől a víz „elgőzölög", s a mocsaras fenékről a levegő megtelik „gyúló, szenes, viliányos szeszekkel". A békáknak, bogaraknak, tehát „az aljasabb életműségeknek" megfelelhet az ilyen „földszíni, éghajlati alkotmány", ám az emberi szervezetre ezen „helybeli földélet (tellurismusf csak egy következménnyel lehet, s ez a váltóláz. A továbbiakban Topperczer megpróbálja részletezni, miben nyilvánul meg a nemcsak miségileg (minőségileg — KL.), hanem mennyiségileg is megváltozott levegő hatása az emberi szervezetre. Emlékeztet rá, hogy míg a növényekben csak két „alkotmányi elem", úgymint gyúlólég (hidrogén — KL.) és szénlég (szén — KL.) van, az állati szervezet esetében e kettőhöz a fojtólég (nitrogén •— KL.) is társul. Sőt, az állati test legnemesebb „életműszerei" (szervei — KL.), az izmok és idegek csaknem tiszta fojtólégből állnak. S mivel a fojtólégnek csak a savítóléggel (oxigén — KL.) van „vegytani életességi rokonsága", érthető a levegő oxigénjének jelentősége az állati szervezetben.

75 Ha ugyanis nincs elég oxigén — következtet tovább Topperczer —, a levegő „tehetetlenné válik a szükséges feléletesítő, megsavító folyamatot ... az állatiság anyagi elemére, a fojtólégre gyakorolni"\

16 A megváltozott összetételű levegő miatt tökéletlen a „vérfeléletesítés" is, aminek következtében megváltoznak a szervezet „magnetico-electricus arányai": a szervezet „hydrogenizáltatik, a megváltozott levegő nemleges villányossága által a szervezeti villanyok igenleges sarka kimeríttetik — az életműségi viliányosság vivői, az idegek megszűnnek az életműségi folyamatokat irányítani". Felborul az idegrendszer összehangolt működése, s görcs keletkezik — ez lényegességét tekintve nem egyéb, mint az „életműségi viliányosság háborgatása".

11 S mivel a görcs mindig „az életerő minussa ...az életműségi halál kezdete", minden egyéb tényező, amely az életerőt gyengíti, hajlamossá tesz a váltólázra. Ezek az egyéb tényezők magyarázzák tehát a nem endemikus váltóláz létezését is. Léteznek tehát a váltóláz tőokán kívül úgynevezett alkalmi okok is, azaz előkészítő feltételek, amelyek az életerő mennyiségi vagy minőségi befolyásolásával teremtik meg a kórkészséget.

78 Az első csoportba tartozik például a fárasztó testi munka vagy a lelki megterhelés, illetve az anyagi faktorok csökkenése vérzés, folyadékvesztés vagy „magkiürülés" következtében. Az életerőt minőségileg befolyásoló faktorok akadályozzák a „vér73 Topperczer e nézetével is eltért a korabeli többségi felfogástól, hiszen például földije, a szintén késmárki születésű Kéry Bittner Imre szerint „szórványos poslázak nem léteznek" (A Bánságposlázairól. Pest, 1847. 41. old.) 74 Kézirat, 148. old. 75 Kézirat, 150. old. 76 Kézirat, 151. old. 77 Kézirat, 153. old. 78 Kézirat, 163. old.