Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kiss László: A váltóláz természethistóriájának vázlata dr. Topperzer Tamástól

Mi az oka a tünetek visszatérési szabályosságának? Topperczer szerint minden életműségi folyamatnak meghatározott kifejlésű nyomatja van, tehát bizonyos időmértékhez van kötve. Ez vonatkozik a szabályellenes életműségi folyamatra, a kórfolyamatra is.

37 Epikritikus s toldalékos észrevételek az elébbeni czikkelyekhez (85—96. oldal) Topperczer tisztában van azzal, hogy nézete a „Váltóláz természetéről" leginkább abban különbözik mások nézeteitől, hogy ő „a kórfolyamat fészkéül, kórgócául a gerincagyat s az egyedül tőle származó bőridegeket" tekinti, míg az orvosok többsége a kórgócot „a növényélet idegek körébe helyezi" .

n Topperczer név szerint nem utal senkire, ám bizonyos, hogy ismerte a „többség" véleményét leginkább formáló pesti orvostanár, Ecstein Frigyes terjedelmes tanulmányát az Orvosi Tár 1832-es folyamából. A váltóláz tőokáról, causa proximá]ávó\ írja Ecstein: „A Váltóláz a napfonat (plexus Solaris) saját nemű tulajdon ideges betegsége. "

39 Topperczer több oldalon át, saját kazuisztikákat is felhozva, megkérdőjelezi e többségi véleményt, s megismétli a saját elképzelését megalapozó tételeket. Minden központi bántalomnak, a sarkiság szabályai szerint, a környéki végpontokban „rokonsenyvet" kell ébresztenie. Ez igaz visszafelé is. Tehát ha a váltólázban „a bőridegek környéki végződései oly szembetűnően szenvednek", az idegrendszer központi részében, amely ezeknek megfelel, vagyis a gerincagyban, s nem a növényélet idegekben (vegetatív idegekben — KL.) kell a tünetek forrásának léteznie.

40 A Váltóláz rendhagyásai s kórszövevényei (97—125. oldal) Minél szabályosabb valamilyen betegség lefolyása, annál szembetűnőbbek „ezen határozottan kialakított nyomattúli eltávozások".

41 A váltóláz akkor „rendes nyomatú", ha hidegsége a bőrön kezdődik, majd nagyobb testi melegség és végül izzadás lép fel. Topperczer a váltóláz rendhagyásainak •— mai kifejezéssel: atipikus formáinak — három „sorát" különbözteti meg. Nemcsak gyakorlati, hanem elméleti szempontból is az első sor a legfontosabb, amelyben a váltóláz hidegség szakasza eltér a „rendes nyomattól". Topperczer is felismeri, hogy a hidegségi szakasz elmaradása azért fontos, mert egy ilyen „nyomat" létezése nyomós ellenérv lehet a saját „kórertani irányzatú" nézete ellen.

42 Hiszen ha nincs hidegség, azaz görcsszakasz, mi „indítja be" a melegségi szakaszt? Mivel a hidegség nélküli váltóláz leginkább a gyermekeknél, illetve „a gyermekkorival boncz- és élettudományi nagy hasonlatosságánál fogva " a nőknél, valamint a betegség „kezdete és vége közelében" fordul elő, Topperczer szerint ezek az esetek a kórfolyamat kisebb energiájával és a szervezeti reakció könnyebb kiválthatóságával magyarázhatók.

43 37 Kézirat, 83. old. 38 Kézirat, 85. old. 39 Orvosi Tár, X. füzet, 1832. 145. old. 40 Kézirat, 92. old. 41 Kézirat, 98. old. 42 Kézirat, 99. old. 43 Kézirat, 101. old.