Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Ishida, Sumio: Reception of a Viennese physician in Japan. A bibliographic study on the works of Joseph Jacob Edler von Plenck (1730—1807) — Egy bécsi orvos hatása Japánban. Bibliográfiai tanulmány Joseph Jacob Edler von Plenck (1730—1807) munkásságáról
A szerző szerint ezek az európai orvosok jelentették az egyetlen lehetőséget japán kollégáik számára, hogy megismerkedhessenek a nyugati eljárásokkal. A Japánban hollandként ismert medicina, a Rangaku, természetesen nem volt igazán a mélyen meggyökeresedett kínai orvoslás, a Kampó riválisa, azonban kétségtelen érdeklődés mutatkozott egzotikus módszerei iránt. Az érdeklődést a nyugati orvoslást bemutató bizonyos művek japánra fordítása és számos kiadása jelzi. A szerző szerint az egyik első nyugati könyv japán fordítása, amelyet valaha is kiadtak, Johann Adam Kulmus Anatomische Tabellen)^ volt, amely 1734-ben Japánban is megjelent! Ez a mű orvosi fordítások hosszú sorát indította el, amelyek között fellelhetjük Plenck értekezéseit is. Bár a művek többségének szerzője német anyanyelvű volt, a japán fordítások jobbára a holland fordításokból készültek, s megdöbbentően gyors ütemben követték az eredeti publikációkat. Joseph Plenck a Nagyszombati Egyetem Orvoskarának tanáraként 1770-től adott elő elméleti és gyakorlati sebészettant. 1783-ban hívta meg a II. József kezdeményezésére Johan Alexander Brambilla által átszervezett és új épületbe költöztetett bécsi katonai sebészeti intézet, az 1785-től Josephinum néven ismert katonai sebészeti akadémia. Plenck itt 1800-ig oktatott botanikát, kémiát és farmakológiai. Mindeközben számos gyakorlati sebészeti, orvosi és gyógyszerészeti értekezést jelentetett meg, amelyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, azaz orvostanhallgatóknak készültek. Plenck közérthető, világos stílusa, pontos megfogalmazásai segítették elő, hogy egy idegen kultúra képviselői az ő művein keresztül igyekezzenek megismerni az európai medicina eredményeit, a gyógymódokat és különféle eljárásokat. A szerző hangsúlyozza, hogy mindebben nem kis része volt annak is, hogy Plenck írásai nélkülözték a nyugati medicina filozófiai és tudományfilozófiai hátterét bemutató megállapításokat — amellyel japán kollegáik amúgy sem lehettek kellő mélységben tisztában —, viszont a józan pragmatizmus a mondanivalót érthetővé tette. Ezek miatt állítja a szerző, hogy Joseph Plenck, bár származása szerint nem volt holland, mégis a leghíresebb Rangaku orvosként volt ismert a XIX. század eleji Japánban. A szerző által összeállított, teljességre törekvő bibliográfia 1. táblázata az eredeti latin és német nyelvű kiadásokat, a 2. táblázat a holland, míg a 3. táblázat a japán fordításokat tartalmazza. A 4. és az 5. táblázat pedig azt összefoglalja, hogy a különböző fordítások melyik eredeti kiadás alapján készültek.
