Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kiss László: A váltóláz természethistóriájának vázlata dr. Topperzer Tamástól

A VÁLTÓLÁZ TERMÉSZET-HISTÓRIÁJÁNAK VÁZLATA DR. TOPPERCZER TAMÁSTÓL KISS LÁSZLÓ Százhatvan éves, kéziratban maradt, magyar nyelvű monográfia a reformkor népbetegségéről: a maláriáról A magyar radiológia úttörője, a késmárki születésű Alexander Béla (1857—1916) német (cipszer) gyökereihez hűen pedáns rendet tartott saját, illetve családja levéltárában is. Gazdag hagyatékának egy része 1976-ban a lőcsei (Levoca, Szlovákia) Állami Területi Levéltár birtokába került.

1 E hagyatékban Alexander földijének, Topperczer Tamásnak három munkája található meg. A 292. szám alatt leltározott, nyomtatásban megjelent 1826-os disszertáció

2 mellett két Topperczer-kézirat is található. A 270. és 271. leltári számú kézirat közül az előbbi ismert az orvostörténészek előtt: Mi a Magyar Ország némely vidékein előforduló Pokolvarnak természete, mellyek okai, óvó s gyógyító módjai? Az 1835. március 13-ai possessori megjegyzéssel ellátott kézirat szolgált alapul a Természettudományos Pályamunkák I. kötetében, 1837-ben megjelentetett, a Magyar Tudós Társaság által „elsőrangúnak" minősített pályamunkához. A 271. leltári szám alatt található kézirat azonban mindmáig ismeretlen az orvostörténészek és bibliográfusok előtt. Nem tud róla sem Petrik, sem Szinnyei,

3 holott e kézirat mind tartalmát, mind terjedelmét tekintve kiemelkedően értékes darabja az 1830-as évek magyar nyelvű orvosi szakirodalmának. A kézirat formai ismertetése Az A4 formátumú, egybekötött kézirat kétszázhúsz oldalból áll. Az első oldalon találhatók a kézirat legfontosabb bibliográfiai adatai: a címe A Váltóláz Természet — Históriájának vázlata, szerzőjének neve, keletkezési helye és éve pedig Vásárhelyen 1836. Ez utóbbi adat, valamint a Plautustól származó latin mottó csak részben olvasható a lap bal oldalán látható nagy kiterjedésű folt miatt.

4 Az első oldal bal felső sarkában található jelzet: 256 SzVK, illetve a jobb felső sarokban látható Vett. július 27.887 valószínűleg Alexander bejegyzései, s a kézirat megvételének idejét, az 1887-es évet dokumentálják (1. ábra). A folt változó intenzitással és fokozatosan csökkenő kiterjedéssel a kézirat első kétharmadának valamennyi oldalán látható, és különösen az első negyven oldal olvasását megnehezíti, 1 Chalupecky, I.: Archív dr. Vojtecha Alexandra. In: Kutarfia, A.-Vilcek, E. a kol.: Priekopník röntgenológie Univ. Prof. MUDr. Vojtech Alexander. Bratislava, 1984. 2 Diss, inaug. med. sistens diagnosim morhorum cum tremoribus. Pestini, t. Trattner, 1826, 24 old. 3 Petrik G.: Magyarország Bibliographiája 1712—1860. III. kötet, Budapest, 1891, 656. old. — Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. XIV. kötet, 1914, 303—304. old. 4 A lőcsei levéltáros — tévesen — Marosvásárhelynek olvasta a keltezést. Chalupecky i. m. 258. old.