Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEW
KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW Appotheke und Staat. Pharmazeutische Handeln zwische Reglementierung und Selbstverantwortung. Hrsg.: Karlheinz Bartels, Werner Dressendorfer, Wolf-Dieter Müller-Jahncke. (Pharmaziegeschichtliche Tagungsberichte) Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag, 1995, p. 156. A gyógyszerészet és az állam kapcsolatrendszerét többféle nézőpontból lehet megközelíteni és feldolgozni. A korai középkortól egészen a Harmadik Birodalomig terjednek a különféle tanulmányok tematikai és időhatárai. A komplex történések és kölcsönhatások, a mai szóhasználat szerinti interakciós folyamatok, amelyek a gyógyszertárak és az állam között játszódtak le, igen jelentősek voltak a századok folyamán. Csak ezeknek a tendenciáknak és folytonosságnak a figyelembevételével érthető meg a mai foglalkozáspolitikai szempontokat is szem előtt tartó gyógyszerkereskedelem jelentősége, lényege. A Deutsche Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie 1986-ban Würzburgban tartotta azt a kongresszusát, amelyen az állam és a gyógyszerészet több évszázados kapcsolattörténetét vitatták meg. A tanácskozáson elhangzott előadások szövegét több szponzor támogatásával mintegy tízéves késéssel adták ki. Szerencsére a történeti visszatekintések az idő alatt nem veszítettek értékükből. Tematikusán a következőképpen csoportosíthatók az előadások: - a gyógyszerészi szakma kezdetei a vetélytárs orvosok szemszögéből a XII. században (Gundolf Keil); - az állam beavatkozása a gyógyszertárak alakításába (Werner Dressendörfer, Christian Wehle; - a hatóságok által egységesített gyógyszerkészítés és az ezzel kapcsolatos gyógyszerkönyvkiadás (Günther Bergmann; - az állam befolyása a gyógyszerészképzésre (Armin Wankmüller); - a gyógyszerészek érdekvédelmi szervezetei (Gerald Schröder és Hermann Vogel); - az állam befolyása a középkori gyógyszerésztre (Clemens Stoll, Karllheinz Bartels); - a közérdek és a kereskedelmi érdek ellentétharcai a gyógyszerészszakmában (Erika Hickel); - pillantás más külhoni ország gyógyszerészet-történetébe (Franciaország: Hans Dieckmann, Magyarország: Zalai Károly.) Sajnos, az egyes írások végén nem közlik a felhasznált szakirodalmat, viszont a DGGP előadásainak jegyzékét összeállította a kiadó az 1976-1984-es időszakra, a tematikusán szervezet tanácskozások szerinti csoportosításban. Kapronczay Katalin Baumer-Schleinkofer, Anne: Die Geschichte der beobachtenden Embryologie. Die Hühnchenentwicklung als Studienobjekt über zwei Jahrtausende. Frankfurt am Main-Berlin-Bern-New York-Paris-Wien, Lang, 1993, p. 288. Már az ókortól kezdve foglalkoztak a fejlődés folyamatának nyomon követésével. A kutatók érdeklődése elsősorban az emberre irányult, de az anya testén belüli fejlődési folyamat megfigyelését a tudomány akkori állása még nem tette lehetővé. Kr. e. IV. században megszületett az idea a korlátokat áthidaló megoldásra, amely szerint a csirke fejlődésének vizsgálata által közelebb juthatnak az emberi fejlődés lépcsőfokainak megismeréséhez. Ilyen módon került a csirkeembrió a vizsgálatok középpontjába az embriológia területén s egészen a XIX. századig megmaradt a kutatások állandó tárgyaként, eszközeként. A fejlődéselmélet minden vitatott kérdését - a preformáció, az epigenezis, mely részek fejlődnek ki először, melyek az öröklődő tulajdonságok stb. - próbálták a
