Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

ADATTAR — DOCUMENTS - Pető Mária: Az 1778-as konstantinápolyi pestisjárvány a szemtanú, D. Sestini leírása alapján

AZ 1778-AS KONSTANTINÁPOLYI PESTISJÁRVÁNY A SZEMTANÚ, D. SESTINI LEÍRÁSA ALAPJÁN PETŐ MÁRIA Az emberiség életét sok évszázadon át beárnyékoló pestisjárványok sorában talán kevésbé volt szörnyűséges a török fővárost 1778-ban sújtó betegség, de mivel Magyarország területe ekkor még közvetlenül szomszédos volt a török birodalommal, s a pestis általában Keletről érkezett hozzánk, az ellene való védekezés még mindig aktuális feladat maradt. A kór potenciális terjesztői az átutazó kereskedők voltak, illetve azok a XVIII. század végi utazók, akik diplomáciai és tudományos célból vagy pusztán kíváncsiságuk által indíttatva felkeresték hazánkat. Mint köztudomású, a nálunk legsúlyosabb, 1738. évi járvány megfékezésére a bécsi udvar egészségügyi szakbizottságot állított fel, majd Mária Terézia 1752-ben kiadott rendelete előírta minden megye számára a szakképzett főorvos alkalmazását. A rendelkezések arra ösztönözték az orvosokat, hogy a betegség elleni védekezés módjáról tanácsaikat könyv alakban is megjelentessék.

1 Ismertetésünk egy ilyen jellegű munka bemutatását célozza, noha szerzője nem volt orvos, de szemtanúként végigélte az 1778-as konstantinápolyi járványt. Ez a leírás tudomásunk szerint teljesen ismeretlen a magyar orvostörténeti kutatásban. A címben említett Domenico Sestini (1750—1832) firenzei származású, sokoldalúan képzett tudós és utazó volt,

2 aki — mivel több ízben is ellátogatott Magyarországra, s itteni tapasztalatait leírta és megjelentette — a hazai művelődéstörténet kutatásának egyik jelentős alakja. Szerzőnk 1774-ben indult el szülővárosából. Előbb Szicíliába ment, majd onnan a görög szigetvilágon áthajózva 1778-ban, éppen a pestisjárvány kitörésekor érkezett a török fővárosba. Kutató és író emberként úgy gondolta, hogy hasznos lesz lejegyeznie és megjelentetnie az ott szerzett tapasztalatait. Munkáját 1779-ben publikálta Della peste di Costantinopoli del MDCCLXXVIII (Yverdun, 1779.) címmel. A könyv előszavában a kiadó a következőket írja: „E memoár szerzője Konstantinápolyban tartózkodott 1778-ban, amikor az utolsó járvány sújtotta ezt a fővárost, és a szeme előtt játszódtak le azok az események, melyek történetét leírta. Mindezekhez hozzáfűzte megjegyzéseit. Nem gyakorolta az orvoslást, de meg volt győződve arról, hogy a keresztény Európa orvosai nagy többségének gyakorlatilag hiányosak az ismeretei erről a betegségről, úgy vélte, írnia kell erről, 1 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996, (3. kiadás), p. 162. 2 Domenico Sestini életéről és munkásságáról: Pető Mária: A firenzei Domenico Sestini pest-budai utazása a XVIII. század végén. Tanulmányok Budapest Múltjából XXV. 1996, pp. 351—360.