Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ESSAYS - Bródy Judit: Rövid beszámoló dr. Róth Mátyás életéről és munkásságáról

Egészségtan és testnevelés Az anyagi siker létkérdés volt Romnak, hiszen miután 1852-ben megnősült, kilenc gyermeket kellett felnevelnie." Ezért különösen érdekes, hogy mennyi munkát és energiát tudott fordítani olyan ügyek pártolására, amelyekből bevételre nem nagyon számíthatott. Többek között idetartozik a közegészségtan és az iskolai testnevelés ügye is. A XIX. századi Angliában a közegészség társadalmilag és politikailag egyaránt fontos probléma volt. Általánosan elismert volt, hogy a lakosság egészségi állapota a rossz munkafeltételek és a városi túlzsúfoltság miatt leromlott. A tífusz és a malária rendszeresen szedte áldozatait, s ezekhez jöttek a különböző tuberkulotikus betegségek, a rossz táplálkozás okozta panaszok és nem utolsósorban a század első felében dúló kolerajárványok. Viszont sokan tisztában voltak azzal, hogy elsősorban a szegények halálozásának egy része, legfőképp a nagy gyermekhalandóság elkerülhető lenne. Az egészségügyi problémákra vonatkozó vélemények megoszlottak: szegénység okozzae a betegséget, vagy fordítva, erkölcstelenség okozza-e a szegénységet, vagy fordítva, s mi az összefüggés a szegénység, a betegség, a bűnözés és a rossz városi életkörülmények (piszok, zsúfolt lakások, szemételhordás és csatornázás hiánya stb.) között. Ez a vita, ha más formában is, mindmáig folyik. Roth, aki a felvilágosodás eszmei alapján állt, azt hirdette, hogy a tudatlanság megszüntetésével a bajok nagy része kiküszöbölhető. Tehát a népet oktatni kell, közülük főképpen a tanítómestereket és az asszonyokat, akiknek a kezében van a gyerekek és a család egészsége. Ez a gondolat megfelelt a kor szellemének is, hiszen társulatok, intézmények alakultak a tudományok terjesztésére, és a népszerű előadásokat a nők is szép számban hallgatták. Azt is hozzátehetjük, hogy Roth nem volt az akkor divatos laissez faire híve, hanem igenis az államtól várt egészségügyi intézkedéseket. Nem tartotta elegendőnek azt, ami a közegészség ügyében történt (például csatornázás, temetők szanálása stb.), hanem azt kívánta, hogy az állami szervek az egyén egészségére is befolyással legyenek. Például szorgalmazta, hogy vezessék be az iskolai orvosi vizsgálatokat, de ne csak a gyerekek, hanem a tanítók számára is. A gondatlan, rossz háziurak büntetését is javasolta. Roth bevezette a „tudományos testnevelés" fogalmát. Ez három részből állt. Az első rész az emberi test ismerete: anatómia és fiziológia. A második rész az, amit ma higiéniának nevezünk, tehát minden, ami az egészséges életmódra, a betegségek megelőzésére vonatkozik. A harmadik rész pedig a Ling által kidolgozott svéd torna. Ez négy részre oszlik: gyógytorna, iskolai testnevelés, katonai edzés és esztétikus mozgásművészet. Bár Roth megpróbálta meggyőzni az illetékeseket, hogy a Ling-féle edzést vezessék be a katonaságnál, ez nem járt eredménnyel. A legnagyobb erőfeszítést azonban annak érdekében tette, hogy a tudományos testnevelés mindhárom ágát bevezessék a népiskolákba, különösen a lányiskolákba, hiszen erre ott volt a leginkább szükség. Kifejtette, hogy ez a legolcsóbb módszer egészséges emberek nevelésére. A svéd torna iskolai tanításához nincs szükség tornateremre, nincs feltétlenül szükség felszerelésre és sok tornatanárra sem. Roth kiemelte, hogy a lakosság többségének nincs módjában sportolni, de a svéd tornát igenis gyakorolhatja, s a svéd torna az egyetlen testmozgás, amely harmonikusan, egyenletesen fejleszti a testrészeket. Az így edzett ép testű fiatalasszonyok, akik ismerik a higiénia alap11 Anna Maria Collinsszal való esküvőjén Esterházy P. és Schmidegg K. grófok voltak a tanúk.