Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ESSAYS - Bródy Judit: Rövid beszámoló dr. Róth Mátyás életéről és munkásságáról

érkezése után már cikke jelent meg az új folyóiratban. Ez a cikk a hepatitiszről és annak homeopatikus kezeléséről szól. Ezután majdnem minden szám közölt valamit tőle. Gyógytorna Hamarosan azonban témát változtatott. Roth találkozott August Georgii-val, aki P. H. Lingnek,

8 a svéd torna megteremtőjének a tanítványa volt, s aki megnyerte Rothot a svéd torna számára. Roth első (300 oldalas) könyve 1851-ben jelent meg, amelyben a Ling-féle tornát és annak filozófiáját ismerteti.

9 A következő évben megnyitotta London kellős közepén ortopéd- és gyógytornaintézetét, ahol különböző testi elferdüléseket gyógyított, de asszisztensei egészségesek számára is tartottak tornaórákat. Ugyanott berendezett egy „orosz" gyógyfürdőt, amelyet saját találmányaként hirdetett. Később még egy másik gyógytornaintézetet is nyitott Brightonban, a Londontól délre fekvő tengerparti üdülőhelyen, ahová másnaponként lejárt. Ling eredeti elképzelése szerint a tudományos, tehát anatómiai és fiziológiai alapokra épített testmozgás szervi betegségek gyógyítására is képes. Ezt a következőképpen magyarázta. Az emberi testre háromféle erő hat: dinamikai (például hő, fény, elektromosság, mágnesesség), kémiai (ebbe beleértendő a táplálék és természetesen az orvosságok) és mechanikai (például nyomás, ütés, mozgás). Mindezeket igénybe lehet és igénybe is kell venni gyógyításra. Eleinte Roth is tágra szabta a svéd torna hatáserejét, hogy csak egy példát mutassunk: azt állította, hogy a szamárköhögés a csukló összeszorításával gyógyítható. Később, nyilván tapasztalat alapján, már kevesebbet ígért, s elsősorban a testi deformációkat igyekezett helyrehozni. Ma már nehéz elképzelni, hogy százötven évvel ezelőtt mennyi volt a testileg deformált ember. Nagy részük a munkásosztályhoz tartozott, de a darázsderék divatja, a fűző a jómódú asszonyokat is megnyomorította. Ráadásul a polgári családok lányai sokat tanultak, kézimunkáztak és zongoráztak, de testmozgást nem végeztek, nem tornáztak és nem sportoltak, mert az nem volt hölgyhöz méltó. Emellett a nyomorító betegségek (a gyermekparalízis, az angolkór, a tuberkulózis stb.) nem kerülték el a gazdagabb családokat sem. így Romnak elég sok jól fizető páciense akadt. Hirdetett is (ez akkoriban még lehetséges volt), s orvos barátai is küldtek hozzá betegeket. Természetesen a magyar emigránsok többsége is hozzájárt, Kossuthot és feleségét is kezelte.

10 Bár a betegei sokféle panasszal fordultak hozzá, lényegében specialistaként működött, nem háziorvosként. Ebben az időben a háziorvosok (general practitioner) küzködtek a megélhetésért, de a specialistáknak igen jól ment. Úgyszintén jól ment a csontrakó kuruzslóknak és a gyúróknak is, akik az orvoslást szabályozó 1858-as törvényt megelőzően gyógyásznak nevezhették magukat. Eleinte Roth mint képzett orvos igen féltette tőlük a praxisát. Később az orvosokat okolta a kuruzslók sikeréért: a tudatlanságukat, valamint azt, hogy fűzőkkel és fémszerkezetekkel igyekeztek hátgerinceket kiegyenesíteni, ahelyett, hogy tornáztatták volna betegeiket. 8 Ling, Per Henrik (1776—1839); Georgii, C. A. (1808—1881). 9 The prevention and cure of many chronic diseases by movement. (1851). 10 Epps, J.: Diary of the late J. Epps. (1875), p. 548.