Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ESSAYS - Bródy Judit: Rövid beszámoló dr. Róth Mátyás életéről és munkásságáról

hogy 1848 júliusában egyik aláírója volt a „Magyarországi s' hozzá kapcsolt tartományokbeli zsidók" emancipációs kérelmének. A harcok során Roth részt vett a sebesültek ápolásában, sőt, erről tanfolyamot is tartott. Saját szavai szerint, amikor Schlick tábornok és hadserege menekülése után Kassán körülbelül százötven sebesült maradt, ő Debrecenbe ment, hogy gyógyszereket, kötszereket szerezzen. Tekintettel arra, hogy jól tudott angolul és franciául is, ahelyett, hogy visszatért volna Kassára, Batthyány Kázmér megbízásából levelekkel, üzenetekkel külföldre indult Teleki Lászlóhoz és Pulszky Ferenchez. Saját bevallása szerint az irományokat, amelyekkel megbízták, menekülése közben egy erdésznél hagyta. Roth két hetet töltött Olmützben fogságban, onnan Bécsbe vitték, ahol szabadlábra helyezték. Bécsből Párizsba ment, s onnan került októberben Londonba.

5 Legidősebb bátyja, dr. David Roth, ekkoriban már igen jól ismert homeopata orvos volt Párizsban. Gazdag és főúri családok, valamint az osztrák követség hivatalos orvosa is, valószínűleg anyagilag támogatta öccsét. Erre nem volt sokáig szükség, mert a mi Roth doktorunk hamarosan jól menő praxist nyitott, Pulszky szerint „rövid idő alatt hírnévre kapott".

6 Angliába való érkezése után Roth baráti kapcsolatot tartott fenn az emigránsokkal, Rónai Jácinttal, Duka Tivadarral, Diósi Mártonnal, Schöpf-Mereivel és, persze, Pulszkyval, de elejétől kezdve új exisztencia megteremtésére fordította energiáját. Nem is telepedett le Londonnak abban a részében, ahol a legtöbb menekült lakott, hanem a belvárosban keresett lakást. Homeopátia Roth ügyes is és szerencsés is volt: a homeopátia (magyarul hasonszenvészet), amelyhez csatlakozott, akkoriban az orvostudomány leghaladóbb ágának számított, új iskolának, reformált medicinának tetszett. Ezért különösen vonzotta a liberális vagy éppenséggel radikális gondolkodású embereket. Ugyanők rokonszenveztek a szabadságharc eszméivel, s támogatták a politikai menekülteket. Félreértés ne essék, ezek az emberek nem voltak szocialisták vagy kommunisták, legtöbbjük a felső rétegekhez tartozott, az úgynevezett whig nemességhez, államférfiak voltak, vagy a jómódú iparos és kereskedő osztályból kerültek ki. Angliában éppúgy, mint Magyarországon az arisztokrácia, sőt, a királyi család is sokszor homeopatákkal kezeltette magát. Ki kell emelnünk, hogy Roth, mint akkoriban sok más homeopata orvos, természettudományos alapon állt. Nem fogadta el a nagy hígítások elméletét, amely szerint egy szer akkor a leghatásosabb, amikor az oldatban már egy molekulája sincs. Azt sem fogadta el, hogy az így készített orvosságok meghatározott módszer szerint való rázása következtében egy eddig nem ismert gyógyerő keletkezik. Roth 1849-beli érkezése véletlen szerencse folytán egybeesett azzal, hogy egy kisebb csoport kivált az öt évvel előbb alakult brit homeopata egyesületből, új egylet alakult, s új folyóiratot indítottak.

7 Ebbe Roth be tudott illeszkedni, s alig két hónappal Angliába való 5 Monthly Homeopathic Review, (1888), 32, pp. 433—444. 6 Pulszky, F.: Életem és korom. (1958), 2, p. 19. 7 Az egyesület neve: Hahnemann Medical Society; a folyóirat: Homeopathic Times. Mindkettő rövid életű volt.