Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ESSAYS - Bródy Judit: Rövid beszámoló dr. Róth Mátyás életéről és munkásságáról
ROTH MÁTYÁS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA BRÓDY JUDIT „Az az igazság, hogy Roth Mátyásról a magyar orvostörténetírás alig tud valamit. " így nyilatkozott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója 1996-ban. 1 Ezt a hiányt igyekszem most valamennyire pótolni, hiszen ennek a XIX. századi Angliában működő magyar származású orvosnak a tevékenysége történelmileg igen érdekes. Remélem, idővel egy hosszabb tanulmány is létrejön majd. Roth Mátyás 1818-ban született Kassán. Ez meglepő, mert e szabad királyi városban 1840-ig zsidók nem lakhattak, csak egy napig tartózkodhattak ott vásár idején. Még az 1831. évi népszámlálás is csak egy zsidó családot tart számon: ez a zsidó vendéglő bérlőjének, özvegy Rothnének a családja, amelynek külön engedélye volt. 2 Roth Mátyás, bár nagyszülei Galíciából vándoroltak be, tehát nem kizárólag zsidó környezetben nőtt fel. Valószínűleg ez az oka annak, hogy aránylag könnyen asszimilálódott, amikor Angliába került. Viszont zsidó neveltetése és háttere élete végéig kihatott világnézetére és működésére. Úgy tudjuk, hogy 1834-ben még Kassán volt és filozófiával foglalkozott, de a következő évben már Bécsben orvosnak tanult. Paviában, ahol vizsgát tett, orvosi oklevelet kapott, amely később lehetővé tette angliai nosztrifikációját és azt, hogy 1858-ban felkerülhetett az első angliai orvosi regiszterbe. 1840-ben, a jogkiterjesztés évében, Kassán telepedett le, s mint homeopata működött 1849-ig. Ennek az időszaknak az utolsó két évében Jeney Kristóffal társulva vízgyógyászati intézetet vezetett. 3 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846-ban Kassán és Eperjesen tartott hetedik nagygyűlésén mint fiatal orvos vett részt. Szabadságharc, emigráció Egymást másolva több életrajzi forrás hibásan azt állítja, hogy Roth a szabadságharcban a tábori orvoskar főnöke volt. 4 Ami megállapítható, az a következő: Roth maga sohasem állította, hogy aktívan részt vett a szabadságharcban, neve nem szerepel Kozma György kéziratában (Az 1848—49-iki magyar szabadságharc szereplőinek lexikonja), hiszen előzetes betegségből kifolyólag a bal karját nem nagyon tudta használni. Azt viszont tudjuk, 1 Személyes levél, Kapronczay Károly a szerzőhöz, 1996. február 2. 2 Lányi, M., Popperné, Békefi H.: Szlovenszkói zsidó hitközségek története. (1933). 3 Molnár, B.: Kassa orvosi története. (1944), pp. 355—357. 4 Kertbenyi, K. M.: Alphabetische Namenliste ungarischer Emigration (1864); Zétény, Gy.: A Magyar Szabadságharc honvéd orvosai (1948), p. 196; Szinnyei, J.: Magyar írók élete. (1906), 11, p. 1242.