Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 166-169. (Budapest, 1999)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ESSAYS - Le Calloc'h, Bernard: Vincenzo Dandolo, avagy egy olasz gyógyszerész regényes élete

Az új francia vegytan ismertetője Dandolo kutatásai bizonyos fokig haladást jelentenek a gyógyszerészeiben, de legfőbb érdeme kétségkívül az új francia vegytan ismertetésében rejlik. Mivel kitűnően tudott franciául, könnyen hozzájuthatott a francia vegyészek legújabb műveihez. Be kellett látnia, hogy ezek a művek valóságos forradalmat hoztak az egzakt tudományokban. Ez ösztökélte arra, hogy lefordítsa azokat olaszra. Elsősorban Lavoisier Kémiai kézikönyvét hozta nyilvánosságra 1791-ben, s ezzel mindjárt véget vetett az addigi forgalomban levő flogisztonelméletnek. Két értekezést is írt ennek elvetésére. Lavoisier megcáfolhatatlan érvelésére támaszkodva bemutatta, hogy az égés nem egy nem létező fluidumnak, hanem egy vegytani vegyülésnek az eredménye. Ugyanabban az évben Guyton de Morveau kiadta híres könyvét a vegyrokonságról, s átültette olaszra a vegytanra vonatkozó műszavak jegyzékét, amely voltaképpen most is a vegytan alapját képezi. Fourcroy 1794-ben adta ki az új vegytan filozófiáját, s azonnal hozzákezdett Berhollet Vegyi sztatikájának a fordításához. Közben saját könyvét is írta A vegyi-fizika tudomány alapjairól címmel, s hozzátett egy dupla szójegyzéket, amelyben a régi és az új vegyi-fizikai szavakat és kifejezéseket szembehelyezte. E könyvnek köszönhető az új francia vegytan terjesztése olasz földön. Mindennek tulajdonítható például, hogy Giuseppe Severio Poli nápolyi fizikusnak át kellett dolgoznia a kísérleti fizikáról szóló művét. A második kiadásban kijavította tévedéseit, s bevezette Guyton de Morveau újdonságait. Dandolót az elméleti, a kísérleti és az alkalmazott tudomány egyformán érdekelte, de a közegészségtan sem állt a hatáskörén kívül. Szorgalmasan megvizsgálta Velence ciszternáit és a Lidó kútjait. A vizüket laboratóriumában elemezte, s minderről könyveket írt, amelyekben hasznos tanácsokat adott a városi hatóságnak és a lakosságnak az ivóvíz tisztaságának megtartása érdekében. Ismeretes, hogy abban az időben a kutak beszennyezésétől sok betegség keletkezett. A velencei hazafi A fiatal korzikai tábornok, Napóleon vezetésével a francia hadak 1797-ben meghódítják Észak-Olaszországot. Magától összeomlik a velencei Fenséges Köztársaság elévült rendszere. Az addig uralkodó arisztokrácia helyébe egyik napról a másikra a felvilágosodás hívei kerülnek, köztük a mi Dandolónk. Nemcsak utálta az idejétmúlt politikai vezetőket, hanem rajongott a francia forradalom eszméiért. Mindjárt beválasztják Velence közjóléti bizottságába. Ettől kezdve elhanyagolja gyógyszertárát, abbahagyja a vegytani kísérletezést, s a legtöbb idejét véget nem érő vitatkozással tölti a városi tanácsházán. Egymásután új törvényjavaslatokat terjeszt elő, főleg gazdasági és pénzügyi tárgyakról. Szenvedélyes szónoklatával kitünteti magát. Párizsi mintaképeihez hasonlóan uszítja a népet az urak ellen. Legszívesebben párizsi módra lámpavasra akasztaná őket. Mialatt a tudós gyógyszerész az üres dumába beleéli magát, gyorsan peregnek az események. Napóleon Ausztriát békekötésre kényszeríti. Az új velencei köztársaság Dandolót küldi Campoformióba, hogy a francia hadvezérnek megmagyarázza, mik a velencei hazafiak követelései. Kiküldetése kudarccal jár. Napóleon átadja Velencét az osztrákoknak, s hatalmába