Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

KRÓNIKA — CHRONICLE - Megemlékezések: — Obituaries:

(Bár az utóbbi időben az Antalit alig ismerő méltatok ezt a több mint negyedszázadot élete vakvágányának, tudatlanul „kényszerpályának" minősítik). Életútja kezdetektől összefonódott a gyógyszerészettel. 1926. október 3-án Szombathelyen született gyógyszerész-családban. Patikus apja mellett a „Megváltó" patikában ismerte meg a mesterséget, melyet később maga is választott. Édesanyja, Brenner Erzsébet, a polgármester leánya volt. A premontrei gimnáziumban érettségizett diákot, 18 évesen 1944 őszén behívták katonának. 1945 tavaszán orosz hadifogságba esett, ahol tífuszt kapott és így ennek köszönhette, hogy Temesvárnál kitették a hadifogolyvonatból. Felgyógyulása után a budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti karán végezte és fejezte be egyetemi tanulmányait (1945—1951). Gyógyszerészként kezdte munkáját, majd Szombathelyen patika vezetését látta el (1953-1961), innen került mint szakelőadó a Vas Megyei Gyógyszertári Központba. Önvallomásában mondja, hogy gyógyszer-gazdálkodási és hálózatfejlesztési feladata során a megye patikáit járva, kezdte gyűjteni a gyógyszerész-történeti emlékeket. Az 50-es évek végén dr. Küttel Dezső, főgyógyszerész hívta fel a figyelmét arra, hogy a régi eszközöket szisztematikusan gyűjtse össze. Ehhez a tervhez kapcsolódott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1964 után, amely rendelet alapján hasonlóan gyűjtötte a gyógyszerészet eszközeit. A megyében fellelhető tárgyi anyag a Semmelweis Múzeum tulajdonába került, de a törzsanyagot egy létesítendő patikamúzeum alapjaként nem szállította el Budapestre. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1968-ban - a soproni Patikamúzeum megnyitása alkalmából - megalapította a Gyógyszerésztörténeti Szakosztályt, ekkor ismerkedett meg Szigetváry Ferenc Antall Józseffel. Megbeszélésük alapján évente gyógyszerésztörténeti továbbképzésekre került sor, az elsőt 1972-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban tartották meg. Ezeken az előadásokon bölcsész és gyógyszerész előadók a megyékből érkező szakmájuk történetét érdeklő gyógyszerészek számára adták elő a gyógyszerésztörténetet és a gyógyszerészeti múzeológiát. Az érdeklődés eredményeként többen, köztük Szigetváry is, saját megyéjének gyógyszerész történetét doktori disszertációként feldolgozta. 1980ban a gyógyszerügyi szervezés doktora címet szerezte meg. A disszertáció sorozatban