Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

KRÓNIKA — CHRONICLE - Megemlékezések: — Obituaries:

1970- ben Eü. Miniszteri dicséretet kap. 1971- ben a Honvédelmi Érdemérem 20 éves fokozatát kapja meg a polgári védelemben kifejtett tevékenységéért. 1971-ben a MOT vezetőségi tagja. 1973- ban Érdemes orvos. 1974- ben elfogadják azt a koncepcióját, hogy a korszerű elsősegélynyújtást eszközös se­gédanyagokkal kell oktatni. Ekkor terjed el a laikus, később a szakemberoktatásban az újraélesztő-fantomok használata. 1974- ben megkapja a dán mentőszolgálat arany érdemérmét a mentéstörténet kutatása terén elért eredményeiért. 1975- ben WHO ösztöndíjat nyert el, melynek segítségével az európai mentésszervezést tanulmányozta. 1975-ben a MOT mentéstörténeti szakosztályának elnöke. 1979- ben a Magyar Vöröskereszt „Vöröskeresztes Munkáért" arany fokozatát kapta. 1980- ban az orvostudományok kandidátusa. Az értekezés címe: A mentés kialakulásá­nak fejlődéstörténeti elemzése. (1977) Ettől kezdve sorra érik a kicsinyes támadások, piszkálódások. Noha dossziékat töltenek meg a dicséretek, a köszönőlevelek — legtöbbje szolgálati elöljáróitól, tekintélyes szak­munka és múzeumalapítói tevékenység áll mögötte. 1984- ben nyugdíjba vonul (kényszerítik) 34 évi OMSZ munka után. De nem adja fel élete főművének szervezését, a Mentőmúzeumot. 1985- től a TIT Egészségügyi Osztályának rendszeres előadója. 1987-ben a MOT Weszprémi István Emlékérem odaítélése (aláírók: dr. Schulteisz Emil és dr. Antall József). 1987-ben a MOT Számvizsgáló Bizottság elnöke és a Mentéstörténeti Szakosztály elnö­ke (kinevező: Antall József MOT elnök). 1987-ben a Kresz Géza Mentőmúzeum megnyitása. Múzeumigazgató. 23 év gyűjtő és szervezőmunka után megvalósítja élete főművét. 1994-ben a Magyar Vöröskereszt „Vöröskeresztes Munkáért" arany fokozatát kapta. 1994- ben rohamkocsi és múzeumi munkáért a „Magyar Mentésügyért" kitüntetést kapta. 1995- ben a MOT fótitkára. 1997 március eleje: már nagybetegen, megírja a Kresz Géza jubileumra életrajzát és a róla elnevezett múzeum 10 éves évfordulójára a köszöntőt. Elmondani nekünk a múzeum 10 éves évfordulóján már nem tudta. BENEDEK ISTVÁN (1915—1996) A közhiedelemtől eltérően igenis akadnak pótolhatatlan emberek, ezt nem a kötelező ke­gyelet mondatja velünk. Antall József elvesztését négy éve nem tudja kiheverni az ország, Benedek Istvánét a hazai kultúrhistória. Az már csak véletlen, hogy mindketten egyben orvostörténészek és barátok is voltak. Benedek István eseményekben, valamint teljesítményekben gazdag élete nyitott könyv az olvasói előtt. Az apjáról készült esszé-kötet az irodalmi környezetet mutatja be, amelybe

Next

/
Thumbnails
Contents