Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében
23. Erxleben, Dorothea Christina: 115 Vernünftigen Gedanken vom Studieren des schönen Geschlechts. Frankfurt —Leipzig, 1766. Minősítés: sok mindennel igyekszik bizonyítani, hogy a nőknek is érdemes tanulniuk. Egyébként nincs benne kivetnivaló. 24. Schröder, Friedrich Joseph:™ Von der fysicalischen Theorie der Empfindungen Schmerzen... Quedlinburg, 1764. Minősítés: ostoba könyv, de nincs benne semmi rossz. 25. Schreger, Odilone: Speiss-Meister oder nützlicher Unterricht von Essen und Trincken, [was und wie nemlich zu Erhaltung und zu Verlängerung seiner Gesundheit Essen und Trincken solle. Nebst vielen untergemengten Haus-Mitteln, zu unterschiedlichen Zustanden und nebst andern lustigen Seuchen zur Aufmunterung eines melancholischen Gemüthes.] München und Stadt am Hoff, 1766. Minősítés: együgyű könyv, de nincs benne semmi rossz. Az elemzés során van Swieten kiemel egy rövid részletet, aminek ugyan kevés a valószínűsége, de mégis a dohányzás káros hatásaira hívja fel a figyelmet. Eszerint: a hollandiai Leydenben felboncoltak egy gonosztevőt. Amikor felnyitották a koponyáját, nem csak az orrnyálkahártyája, de még az agyveleje is szénfekete és kiszáradt volt. Mindezt a túl gyakori és erős dohányzás következményének tudta be a könyv szakirodalomból egyébként ismeretlen szerzője. 26. Sarcone, Michael: 21 Geschichte der Krankheiten, die durch das 1764. Jahr in Neapel sind beobachtet werden. 1770. Minősítés: a mű kifogástalan, helybenhagyva. 27. Eines kleines Gesundheits-Cabinet für den, der sein eigner Medicus seyn will. Franckfurt und Leipzig, 1762. Minősítés: 10. lapon ... veszélyes orvosságok; 20. [lapon] babonás eljárások... mégsem tiltható be. További megjegyzéseket nem fűzött a könyvhöz, valószínűsíthető, hogy egy korabeli népszerű egészségügyi tanácsokat tartalmazó kiadványról van szó. 28. Lacour: De grave dissertation contre préjugé sur la guerison de la goûte [goutte]. Amsterdam, 1763. Minősítés: olyan gyógyszereket tartalmaz, amelyekkel a köszvényt lehet gyógyítani. A könyv szerzőjéről nem sikerült közelebbi adatokat szerezni. Van Swieten cenzorsága idején komoly ideológiai harcot vívott a bizottság többi tagjával. Több esetben bepanaszolták a császárnőnél, hol túlzott szigorral, hol szabadelvű lazasággal vádolva. A levéltári iratok — a bécsi Hofbibliothek és a bécsi belügyminisztérium — őrzik Chotek gróf, Migazzi érsek, Kaunitz kancellár Mária Teréziával folytatott levélváltásait, amelyek van Swieten cenzori tevékenységével kapcsolatosak. Az uralkodónő egyszer Erxleben, Dorothea Christina (szül.: Leporin) (1715—1762) Quedlinburgból származott. Filozófiát és orvostudományt tanult. Halléban, 1754-ben érte el az orvosdoktori fokozatot Juncker elnöksége alatt. Quedlinburgban praktizált. Schröder, Friedrich Joseph (1733—1778). 1762-ben londoni egyetemi tanár, 1764-ben a marburgi egyetemre nevezték ki. Az alkimisták nagy ellenfele volt. A könyv szerzője a svájci hadsereg ezredese, katonaorvos volt. Az 1764-es nápolyi tífuszjárvány kiváló leírását adja ebben a könyvben. Megismertet a kormányzóság közegészségügyi intézkedéseivel is, amelyeket a járvány megfékezése érdekében hozott.