Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében

életformájának analógiáját is felemlíti. Van Swieten mint érdekes és értékes kultúrtörténeti és néprajzi müvet értékelte a könyvet. 2. La Begue de Pres le, [Achille Guillaume]

;

18 La conservateuer de la santé, [ou avis sur les dangers qui'l importe a chacun d'éviter, pour se conserver en bonne santé et prolonger sa vie.] Paris, 1763. Minősítés: hasznos könyv, közmegbecsülésnek örvend. Van Swieten az elemzés kapcsán kitér — a könyvből vett idézetek segítségével — az egészséges életvitel legfontosabb szabályaira. 3. Cours d'histoire naturelle, ou tableau de la nature. Paris, 1770. Minősítés: gond nélkül engedélyeztem, mivel hasznosnak látszik. A megjegyzés szerint a kötet szerzői /. B. Fr. Hennebert és G. G. Beaurieu. (Életrajzi összeállításokban, bibliográfiákban nem szerepelnek.) 4. Erxleben, Joh[ann] ChristfianJ Polykarp:

19 Anfangsgründen der Naturgeschichte ... Göttingen — Gotha, é. n. Minősítés: átfutottam, nincs benne semmi rossz. 5. Gladbach, Georg Jacob:

20 Beschreibung von den Kranckheiten die von einer Kleidungentspringen... Franckfurt am Mayn, 1763. Minősítés: ... semmi rosszat nem tartalmaz. 6. Gleditsch, Johann Gottlieb:

21 Vermischte Nachrichten aus der Artzneywissenschaft, Kräuterlehre ... Leipzig, 1768. Minősítés: hasznos könyv, a könyvtár részére megtartottam. 7. Held, JohfannesJ NicolfausJ:

22 Medizinischen Gedanken über den 147 und 149 Artikel, der peinlichen [Reichs]-Halsgerichtsordnung. Franckfurt

—Leipzig, 1761. Minősítés: semmi rosszat nem tartalmaz. 8. Heuermann, George:

23 Vermischte Bemerkungen der ausübenden Artzneywissenschaft. Bd. 1—2. Coppenhagen und Leipzig, 1765, 1767. Minősítés: semmi rosszat nem tartalmaz, inkább hasznos könyv. Az elemzésben van Swieten kiemelte egy vese- és hólyagbetegségben szenvedő beteg gyógyszer-injiciálással történő terápiájának leírását. Érdekesnek és a publikálás szempontjából is fontosnak tartotta ezt az általánosnak még nem nevezhető kezelési eljárást. 9. Hirschel, Leon Elias:

24 Briefe über verschiedene Gegenstände [aus dem Reiche] der Arzneywissenschaft. Theil 1—2. Berlin, 1768—1769. La Begue de Presle, Achille Guillaume (?—1807), a párizsi orvosi fakultás tagja, királyi cenzor. Sok tudományos népszerűsítő, felvilágosító mü szerzője volt. Erxleben, Johann Christian Polycarp (1744—1777) a göttingeni egyetemen tanult, előbb állatorvoslással foglalkozott és sok írása jelent meg e témakörben. Később kémiai és fizikai kutatásokat végzett, mint a göttingeni akadémia tagja halt meg. (Anyja Dorothea Christina Erxleben orvosnő volt.) Gladbach, Johann Jacob (1735—1796) frankfurti gyakorló orvos. Gleditsch, Johann Jacob (1714—1786), jelentős botanikus és orvos. Tanulmányait Lipcsében kezdte el, de Berlinben fejezte be és itt kezdett praktizálni. Fontos munkát végzett az egyetemi botanikus kert alakításában és elsőként szerzett nevet az erdészeti tudományban. Held, Johannes Nicolaus (1730—1786) katonaorvos. Több főrangú személy udvari orvosa, a jénai tudományos akadémia tagja, hessen-hanau-lichtenbergi udvari tanácsos. Heuermann, George: koppenhágai sebész, a gyógyszerészettudomány professzora. Hirschel, Elias (1741—1772) praktizáló orvos.