Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Kapronczay Katalin: Cenzúrai reformok a felvilágosodás szellemében

Minősítés: (egy kissé ellentmondásos) Elolvastam, nagyképűnek tűnik, egyébként pedig nincs benne semmi rossz — bár nem is hasznos. A következő kiadvány azért érdemel különösebb figyelmet, mert a jegyzékben ez az egyetlen folyóirat. 10. Der Landarzts. Eine medizinische Wochenschrift. Franckfurt u. Leipzig. 1769. ed.: Peter Ernst Wilde.

25 Minősítés: átfutottam, jónak láttam és azt hiszem biztonságosan engedélyezhető. 11. MusitanfusJ, Carolus:

26 Chyrurgische und physicalische Waagschaale der Venus Seuche. Hamburg, 1708. Minősítés: engedélyezhető, bár itt-ott vannak benne dolgok, de ezek nem elégségesek ahhoz, hogy betiltsuk. 12. Moehsen, J[ohann] C[arl]:

21 Verzeichniss einer Sammlung von Bildnissen gröstentheils berühmten Aerzte. Berlin, 1771. Minősítés: átnéztem. Érdekes és hasznos könyv, megvettem a könyvtár számára. 13. Porta, Jean Baptiste:

2

* La physiognomie humaine. 1660. Minősítés: felületesen átfutottam, úgy tűnik, hogy nincs benne semmi rossz. 14. Pomme, [Pierre]:

29 Essai sur les affections vaporeuses des deux sexes, [ou l'on a tache de joindre a une théorie solide una pratique sure, fondé sur des observations]. Paris, 1760. Minősítés: hideg és meleg fürdőket és sok vizet ajánl a méhbajosoknak és a gyomorfájósoknak. Egyébként semmi rosszat nem tartalmaz. 15. Pernety, [Anton Joseph]:

30 Discours sur la physiognomie et les avantages des connaisances physiognomique. Berlin, 1769. 25 Wilde, Peter Ernst (1732—1785) tanulmányait teológiával és joggal kezdte, csak 1751-től folytatott orvosi stúdiumokat a königsbergi, majd a hallei egyetemen. Több városban praktizált a történelmi Livónia területén, amely ebben az időben éppen Oroszországhoz tartozott. Kórházat majd nyomdát alapított. Ez utóbbi tevékenységéből kifolyólag indította meg a Landarzt c. folyóiratot 1765-ben. Az első kötet Mitauban jelent meg, ennek utánnyomása volt a fentiekben említett évfolyam. A folyóirat-bibliográfiák nyilvántartják (pl. Garrison), de magyarországi példányról ez ideig nem tudunk. 26 Musitano, Carlo (1635—1714) calabriai születésű orvos, munkássága Nápolyhoz fűződött. Különösen eredményes volt a szifilisz gyógyítása területén, erről lett híres. A nápolyi egyetemen tanított és több tudományos társaságnak volt tagja. (A fenti munka müveinek összkiadásában található.) 27 Moehsen, Johann Karl Wilhelm (1722—1795), berlini születésű, Halléban és Jénában tanult. A Collegium Medicum és a legfelsőbb egészségügyi tanács tagja. 1778-tól királyi orvos. Sikeres gyakorló orvosként értékelhető, de nagyon jelentékenynek mondható orvostörténeti munkássága is. Sok publikált munkája között előkelő helyet foglaltak el a történeti feldolgozások. 28 Porta, Giovanni Baptista (1545—1615), Nápolyban született és hosszabb külföldi tanulmányútjai után oda tért vissza. Kora egyik leghíresebb orvosdoktora volt. Természettudományi múzeumot és „Dei secreti" néven akadémiát alapított, ahol orvostudományt és természettudományokat oktattak. Később mágiával és varázslással vádolták meg és a római inkvizíció is maga elé rendelte. Itt sikerült magát tisztáznia, de a pápa eltiltotta minden titkos tudomány gyakorlásától. 1603-tól a nápolyi egyetem professzora lett, amely poszton egészen haláláig megmaradt. 29 Pomme, Pierre (1735—1812) arles-i születésű, a montpellier-i egyetem tanára, a király orvosa és tanácsadója. Fenti könyvében leírt fürdőterápiája által vált híressé. A könyv igen sok kiadást ért meg, lefordították németre, olaszra, angolra és spanyolra is. 30 Pernety, Anton Joseph (1716—1800), Roanne abbéja, benedekrendi szerzetes. 1763-ban részt vett a falklandi expedícióban, majd Nagy Frigyes Berlinbe hívta meg, itt élt egészen 1783-ig. Ezután visszatért Franciaországba, ott is halt meg.