Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

A regény az ember felett egyre inkább eluralkodó technikai civilizáció és államhatalom keserű szatírája, az a falansztervilág, ahol az embereket lombikban állítják elő, és az állam érdekeinek megfelelően kondicionálják szellemi és testi képességeiket. Harmadik utópiája, az Island (1962) 30 évvel később a biológiai szemléletének teljes kiterjesztése a társadalmi életre. Az utópia végső pozitív kicsengésű: egy elképzelt boldog társadalom messze fénylő ideálja, s nem az író hite a megvalósíthatóságban.

101 Hogy ez az ún. „biológiaipokolgép" mennyire nem utópia éppen napjaink biológiai forradalma igazolja, melynek ugrásszerű fejlődéséről és a következmények általános félelméről a hatvanas években Gordon Rattray Taylor adott számot.

102 A szerző az előszóban a szervátültetésekre vonatkozó törvények megváltoztatására hivatkozott és idézte Nagy Britanniában az Országos Orvostudományi Kutató Intézet igazgatóját, Sir Peter Medwart, aki szerint a szív-, máj-, tüdőátültetés öt éven belül általános orvosi gyakorlattá válhat. „Mit hoz vajon a következő tizenkét év?" — teszi fel a kérdést. Az utópiák közegészségügyi jelentősége A felvilágosodás koráig Európában —, sőt Kelet-Európában és Magyarországon a XIX. század közepéig — az államtudomány területén az a felfogás uralkodott, hogy „ az államok egyedüli hivatása a társadalmi rend biztosítása, a többit hagyni kell menni, amint tad".

103 Csupán a természettudományok és a technika fejlődése kényszerítette az államhatalmat arra, hogy nemcsak a „ rend őre ", hanem a haladás előkészítője is legyen. A XIX. század politikai gondolkodásában vált általános érvényűvé a közgazdaság, a közoktatás- és a közthe Darkest Hour. 1972; Fischer P.: Aldous Huxley, Satirist and Novellist. 1972; May, K. M.: Aldous Huxley. 1973. Huxley, Aldous: Island. 1962. —A szerző a II. világháború után, 1948-ban még egy utópiát írt, címe: Ape and Essence. 1949. — A cselekmény 2100-ban az atomháború apokaliptikus pusztítása után játszódik. Taylor, Gordon Rattray: The Biological Timebomb. London, 1970. •—magyarul: Biológiai pokolgép. Bp. 1970. Ford. Friedrich Péter. Rüssel, B.: Icarus, vagy a tudomány jövője. 1924; Wright, S. F.: The New Goods Lead. 1932; Forster, E. M.: A gép megáll. 1909; Keller, D. H.: 77;e Revolt of the Pedestrians. 1928; Breuer, M. J.: Paradise and Iron, 1930; Manning, L.—

Pratt, F.: City of the Living Dead. 1930. — A tömegek manipulatív elnyomása, a gépek sorvasztó hatása, hatásuk a világuralom megszerzésére. Keller, H.: The Metal Doom. 1932; Mitchell, J. L.: Gay Hunter. 1934; Heinlein, R. A.: If This Goes On... 1940, Sixth Column. 1941; Leiber, F.: Gather Darkness! 1943; Jones, R. F.: Renaissance. 1944. II. világháború után: Heard, G.: Doppelgangers. 1947; Karp, D.: One. 1953; Hartley, L. P.: Facial Justice, 1960; Burgess, A.: Mechanikus narancs. 1962; Bradbury, R: Fahrenheit 451. 1953; Kombluth, C. H.—

Pohl, F.: Vénusz-üzlet. 1953; Korubluth, C. M.: The Syndic. 1953; Knight, D.: Hell's Pavement. 1955; Del-Rey, L.—

Pohl, F.: Preferred Risk. 1955, — gazdasági élet intézményeinek (reklámcég, gengszterszindikátus, nagyáruház) rémuralma. Ballard, J. G.: Vizbe fúlt világ. 1962; Huxley, A.: Majom és lényeg. 1949; Schmidt, A.: Schwarze Spiegel. 1951; KAFF auch Mare Crisium. 1960; Schmidt, A.: Gelehrtenrepublik. 1957; Merle, R.: Malevil. 1972; Amery, C.: Der Untergang der Stadt Passau. 1975; Golding, W. R.: A legyek ura. 1954, — 19. sz.-i hagyományok folytatása. Harrison, H.: Make Room! Make Room! 1966; Brunner, J.: Stand on Zanzibar. 1968; Silverberg, R.: The World Inside. 1971. — túlnépesedés. Brunner, J.: Sheep Looks Up. 1972; Wylie, Ph.: The End of the Dream. 1972. — környezetszennyezés. Toffer, A.: Future Shock. 1970; Disch, Th. M.: 334. 1972; Brunner, J.: The Shockwave Rider. 1975. — érzékelhetetlen közeledő veszedelmek. McKee Charmas, S.: Walk to the End of the World. 1974; Piercy, Marge: Woman at the Edge of Time. 1976; Atwood, Margaret: The Haindmaid's Tale. 1985. — feminista mozgalom. Merle, R.: Védett férfiak. 1974. — ellentét negatív képe a női uralomról. Kossuth Lajos iratai. X. köt. Bp. 1904, 304—305.