Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia
szabadság és egyenlőség fogalmáról írt értekezésében megállapította: „A mi századunk is nevelte az utópiák hosszú sorát". 9 * A XX. században sem szűnt meg az emberiségnek az ókortól szinte napjainkig tartó vágyálma, hogy a legtökéletesebb államban az egyforma, általános boldogságot megteremtse." Századunk és korunk determináló utópikus államregénye a szatirikus műfaj. Kiemelkedő a szatirikus indítékú — az 1930-as évek kezdetén született — Szép új világ, Aldous Huxley angol regény- és esszéíró alkotása. 100 Huxleyt azonban már a teljes kiábrándultság jellemzi. ember tragédiája. 1860. — falanszter-jelenet, eszkimó-jelenet; Rathenau, W.: Von kommenden Dingen. 1917, Der neue Staat. 1919; Bogdanov, A.: Krasznaja Zvezda. 1908; Uö. Inzsenyer Menni. 1912; Dödy (Erdödy) I.: A legyőzhetetlen ország. 1916. — szocialista eszmeiség jegyében; Sámuel, L.: An unknown Land. 1942. — szovjetellenes nacionalista utópia; Wells, H. G.: Történet a jövőből. 1897, Modern utópia. 1905, Ha eljön az üstökös. 1906, Az új Machiavelli. 1911, Emberistenek. 1923, Mi lesz holnap? 1933, Az időgép 1895, Dr. Moreau szigete. 1896, A láthatatlan ember. 1897, Töténetek a jövőből. 1897, Mikor az alvó felébred. 1899, Felszabadult világ. 1914. — egyrészt humánus, racionalisztikus jövőkép, másrészt a pusztulás végzete; France, A.: A fehér kövön. 1905; Brod, M.: Das grosse Magnes. 1919; Hauptmann, G.: Die Insel der grossen Mutter. 1924; Hesse, H.: Üveggyöngyjáték. 1943; Werfel, F.: A meg nem születettek csillaga. 1946; Jünger, F.: Heliopolis. 1949; Shaw, G. B.: Vissza Matuzsálemhez. 1921; Macaulay, R.: Orphan Island. 1924; Read, H. E.: The Green Childe. 1935; Hilton, J.: A kék hold völgye. 1936; Wright, A. T.: Islandia. 1942; Graves, R.: Watch the Nord Wind Rise. 1949; Huxley, A.: Island, 1962; Brautigan, R.: Watermelon Sugar. 1968; Callenbach, E.: Ecotopia. 1975; Skinner, B. F.: Waiden Two. 1948; Clarke, A. C: A jövő körvonalai. 1962; Mumford, L.: The Myth of the Machine. 1970; Stableford, B.— Langford, D.: The Third Millennium: A History of the World 2000—3000 A. D. 1985. Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. 1. köt. Bp. 1902, 81. 20. sz.-i magyar utópiák: Szemere Gy.: A Konteset. 1911; Kovács J.: A tudós tanár úr csodálatos álma. 1923; Radoné Kempner Magda: Integrállények. 1926; Lengyel M.: A boldog város. 1931; Ligeti S.: A bűvös erszény. 1934; Drozdy Gy.: Aurora Borealis. 1937; Orbán D.: FD 6438. 1939; Káldor M.: Kaolitváros. 1942; Fekete Gy.: A kék sziget. 1959, — ifjúsági regények. Karinthy Frigyes: Utazás Fáremidóba. 1916; Capillária. 1921, (új szövegváltozat: 1946, 1957), — swifti szatíra hatására. Szathmári S.: Kazohinia. 1941; London, J.: A Vaspata. 1907; Farrere, CL: Halálraítéltek. 1920. — kapitalizmusellenes disztópikus látomások. Bramah, E.: What Might Have Been. 1907; Benson, R. H.: A világ ura. 1907; Le Queux: The Unknown Tomorrow. 1910; Rand Ayn: Authem. 1938; Orwell, G. A.: Állatfarm. 1945. — szocializmusellenes utópiák. O'Neill: Land Under England. 1935; Constantine, M.: Swastika Night. 1937; Capek, K.: Harc a szalamandrákkal. 1936; R.U.R. 1920 (dráma). — fasizmus ellen írtak. Dick, Ph. K.: The Man in the High Castle. 1962. — Németország megnyeri a 2. világháborút. Moorcock, M.: The Steel Tsar. 1982 — „robot" Sztálin világuralmi törekvéséről. Wells, H. G.: Emberek a Holdban. 1901; Zamjatyin, J. I.: Mi. 1920; Orwell, G.: 1984, 1948; Boye, Karin: Kallocain. 1940; Beresford, J. D.— Wynne-Tyson, E.: The Riddle of the Tower. 1944; Jens, W.: Nein — die Welt der Angeklagten. 1950 — eltömegesítésvízió. Déry T.: G. A. úrX-ben. 1964 — ellenkép. Huxley, Aldous: A Brave New World. 1932; Szép új világ, ford.: Szirmai T. 1934, Ape and Essence. 1949 (rádiójáték: Végh György: Majom és lényeg. Magyar Rádió, 1966. augusztus 12.), Island. 1962, Brave New World Revisited. 1958. (tanulmány). Fontosabb, főként hazai irodalomból: Hamvas B.: Aldous Huxley és a „véleményregény". Nyugat, 1930, 15; Kállay M.: Aldous Huxley és a regény új útjai. Magyar Szemle. 1931, 1, Németh A.: Huxley „Szép új világa"-a és az utópikus regény. Nyugat, 1934. 12—13.; Fejtő F.: Lawrence és Huxley vagy egy eszmény genealógiája. Válasz, 1935, 4.; Cs. Szabó L.: Aldous Huxley. Nyugat, 1937, 10.; Vásárhelyi Z. E.: Aldous Huxley. Erdélyi Helikon, 1941, 2.; Országh L.: Huxley, az utópista. Magyar Szemle. 1941, 1.; Németh L.: Készülődés. 1941; Sós J.: Huxley harmadik útja. Valóság, 1946, 2.; Szalay K.: Humor és szatíra. Valóság, 1960, 4.; Márkus L: Egy borúlátó a túloldalon. Valóság, 1963, 5.; Huxley J. (szerk.): Aldous Huxley, 1894—1963. A Memorial Volume. 1965; Bowering, P.: Aldous Huxley: A Study of the Major Novels. 1868; Huxley, L. A.: The Timeless Moment. 1969; Meckier, J.: Aldous Huxley: Satire and Structure. 1969; Smith, G.: The Letters of Aldous Huxley, 1899—1952. 1969; Brander, L.: Aldous Huxley, a critical study. 1969; Kristó Nagy I.: Huxley három utópiája. Regények, drámák, remények. 1971; Woodcock, G.: Dawn and
