Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

lévők szériákban (csoportokban) való egyesülése révén létrejött társulásokban" P Az emberiség boldogulása Fourier szerint a falanszter-rendszer megvalósítása után —, mely az egész világon állandósulna — következne el véglegesen. A falanxok szövetkezeti alapon megszervezett közösségek; hivatásuk a fennálló társadalom megdöntése.

84 A gyakorlatban ez a falanx egy négyzetmérföldnyi nagyságú, különböző művelési ágakra alkalmas négyszögletű területen szervezett közösség — háromszáz családdal, mindössze 1800 személy együttélése önkéntes társulás alapján. A tagok: részvényesek és részvény nélküliek, aszerint, hogy hoztak-e földet, gépet és egyebet magukkal. A vagyonbeli különbségek fenntartása mellett foglalt állást, szerinte ugyanis az ember minden vonatkozásban ellensége az egyenlőségnek. A falanxban végzett munka a társadalom alapja, mely „megteremti az egészséghez szükséges testi egyensúlyt".

9,5 Az egészség szükségszerűen kárt szenved, ha az ember naponta tizenkét órát kénytelen egyforma munkával eltölteni, amely a test és a szellem különböző részeit kellő mértékben nem foglalkoztatja. A foglalkozási betegségek mindenáron való megakadályozására szükség van egészségügyi rendszabályokra. „Az egészségügyi szabályok a test számára éppúgy, mint a szellem számára a munkában való állandó változatosságot írják elő, mert egyedül ez tartja fenn az ember aktivitását és egyensúlyát. "

86 A produktív munka megszervezésének feladatán keresztül jutott el Fourier a szervezett egészségügy fontosságának felméréséhez. Konkrétan első, aki hangsúlyozta az egészségügy állami megszervezésének társadalmi jelentőségét. Az irányítás legfőbb feladata a változatosság megfelelő szabályozása; mind a testi, mind pedig a lelki hajlamok tekintetében. Saint-Simon és a mechanikus materialista szemlélet az emberi cselekvés és magatartás okait anyagi alapról az ember biológiai-pszichológiai alkatából magyarázta. Fourier vele ellentétben társadalomszemléletének antropológiai-pszichológiai mozgatórugóját egy ún. „szenvedély-elmélet''-ben tette meg. A szenvedélyek vizsgálatával Descartes, Spinoza és a francia materialisták irányvonalát követte. A francia materializmushoz hasonlóan úgy vélte, hogy a társadalom a szenvedélyek bonyolult és ellentétes játéka, kapcsolódása és kölcsönhatása révén alakult ki. A szenvedélyek eredetének és természetének értelmezésében azonban útjaik kettéváltak. Fourier szerint a szenvedélyek velünk született, valamennyi emberben azonos megváltoztathatatlan tulajdonságok, melyek a társadalmi rend minőségétől függően jó vagy rossz irányban fejlődnek. Az ember szenvedélyeit három vonzási központ köré csoportosította. Az első, a „luxisme", az öt alapérzékben megnyilvánuló — az „érzékek étvágyát" — kielégítő ösztön, melyeknek tartós és teljes kiélése biztosítja az egészséget. A második főösztön, a „groupisme", vagyis a csoportösztön; ezek a barátság, a becsvágy, a szerelem és a családszeretet. Végül a „ sériisme " szolgál a szellem kielégítésére. Indulatai: cabalist, a versengés és a versenyzés szenvedélye; papillon, a változatosság és sokféleség óhajának szenvedélye és composite, az alkotás, a lelkesedés és az elragadtatottság indulata. A csoport- és sorozatösztönök elhanyagolása az emberi nyomorúság legfőbb okozója. A természet a rend törvénye — a sorozatok törvénye. „A sorozatokból születik az összhang" — hirdeti ma is Fourier alaptételét sírfelirata. Bebel, August: i. m. 46.; Waldapfel J.: Madách és Fourier. 1964. Falanx: macedóniai II. Fülöp által bevezetett négyszögű, minden ellenséget eltipró csatarend. Sűrűn zárt ék alakra formált, dárdával felfegyverzett csapattest volt, mely élével az ellenség közé nyomult és szétszórta azt. Bebel, August: i. m. 108. Bebel, August: Uo.