Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

mindegyik részéből új egyed regenerálódik... " 63 Trembley felfedezése a természetbölcseletnek új irányt adott, a kezdeti lépések — az ősnemzés; a preformáció következményeként „

Bonnet skatulya-elmélete" (théorie d'emboitement); Wolff epigenézis tana stb. — naivitásukkal együtt a biológia fejlődését segítették elő. Sőt a génelmélet egyik legkoraibb megfogalmazása is Louis Mor eau de Maupertuis jóvoltából napvilágot látott.

64 Minden igyekezet ellenére a felvilágosodás idején a „konkrét" természettudományok: a biológia, a fiziológia és az orvostan Franciaországban alacsony fokon álltak. Hogy a jövő természettudományos gondolkodásában a francia felvilágosodás mégis olyan nemzetközi jelentőségű volt, «nem a biológusok egzakt tudományosságának, hanem a filozófusok racionális töprengésének, kritikus kételkedésének és a „naturalista" szemlélet kiharcolásának köszönhető».

65 A század utolsó évtizedeiben érezhető ez a hatás a fellendülő biológia helyzetében. A természetfilozófusokon nevelkedett, a származástan klasszikus elméletét felállító Lamarck; az összehasonlító anatómia és a paleontológia mestere, Cuvier; a szövettant inauguráló Bichat; az agy-anatómus Vicq-d'Azyr; végül a test és lélek együttműködését tárgyaló Cabanis.^ Az utópista szocialisták — elsősorban Saint-Simon — működését az új korszerű biológiai szemlélet irányította, a biológia harci eszközzé vált a társadalom megjavításáért vívott küzdelemben. Saint-Simon (1760—1825) már ifjúkorában elhatározta, hogy az emberi szellem fejlődését fogja tanulmányozni és ezzel a civilizáció tökéletesedését igyekszik előmozdítani. Tanulmányaiban — egységes összefüggő teoretikus mű nem készült — a platóni utópiát követve az állam kormányzását tudósokra akarta bízni. A természettudományos szemléletének megfelelően a tudományok rangsorolásában első helyet juttatott a fiziológiának. Rendszeresen látogatta az orvoskari fiziológusok előadásait és az enciklopédisták atyjának, D'Alembert tanítványának vallotta magát. Azonban míg az enciklopédisták a múltat bírálták, addig Saint-Simon célja a jövő megszervezése volt.

67 Filozófiai rendszerében a központi helyet „ az emberről szóló tudomány " — a fiziológia és a pszichológia — foglalta el, melynek a fizikához, a vegytanhoz és az asztronómiához hasonlóan „pozitív" tudománnyá Benedek István: Természettudomány a francia felvilágosodásban. Bp. 1965, 10. — A „habarnica" elnevezést Grossinger János javasolta magyar névként, Reaumur a polip elnevezést ajánlotta. Ma leginkább hidrának nevezett élőlény. Maupertuis, Louis Moreau de: Vénus physique ou Dissertation philosophique à l'occasion de Nègre-blanc. 1745, — A mü névtelenül jelent meg. Benedek I.: i. m. (62. lbj.) 33. Benedek István: Lamarck és kora. 1963. Jean Baptiste Pierre Antoine de Monet, Chevalier de la Marek (1744— 1829) természetfilozófus. Benedek I.: uo. 175—317. Georges Cuvier (1769—1832) természettudós, korreláció elmélet megalkotója (Anatomie comparée. 1800—1805), őslénytana (Recherches sur les ossements fossiles. 1811), katasztrófa-elmélete (Discours sur les révolutions de la surface du Globe. 1817, 1825), Le régne animale. 1817, 10 kötetes tudománytörténetében az orvostudomány is benne van. Marie Françoise Xavier Bichat (1771—1802) anatómus, a sejttan, szövettan, kórbonctan fejlődését elősegítette, a modern szövettan megalapítója (Traité des membranes. 1800), Felix Vicq-d'Azyr (1748—1794) az organológia megalapítója, az anatómia és a fiziológia egységét hirdette. Pierre Jean Georges Cabanis (1757—1808) orvosfilozófus, a 19. sz. racionális orvosi-lélektani gondolkodásának úttörője (Rapports du physique et du moral). 1802. Lásd: Blainville-Maupied: Histoire des sciences de l'organisation. III. 1847, 62—123. idézi Benedek I.: i. m. 86—88. Saint-Simon, Claude-Henri de.: Nouveau Christianisme. Paris, 1832. — Utolsó műve, készült 1825-ben.