Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Vida Mária: Állammodellek (utópiák) és az egészségügy szociológia

kell lennie. Minden naivitása ellenére zseniális kutatási programot állított fel, melyben az egymástól elszakított elmélet és gyakorlat egyesítésének gondolata bukkant fel. 68 A tudósaik közül a legfontosabb szerep a fiziológusé, ezért az emberről szóló tudomány tárgyában írt emlékiratot 69 egyenesen nekik ajánlotta: „ ...valamennyi tudomány művelői közül Önök azok" — írta —, „akiktől a leghasznosabb véleményeket kaphatom, s legelő­nyösebb módon kapcsolhatom össze és egyesíthetem erőimet tevékenységünk közös célja: az emberi nem sorsának megjavítása érdekében. " 70 Az európai népek egyetemes társadal­mát újjászervezni és az emberi faj sorsát jobbá tenni, csak tudományos forradalom útján lehetséges. Mindennek alapja az emberről szóló tudomány, amely „fiziológiai ismeretekre épül majd, be fogják vezetni a közoktatásba, s azok akik e tudomány emlőin nevelkednek, felnőtt korukban ugyanazzal a módszerrel fogják kidolgozni a politikai kérdéseket, amelyet a fizika más ágaiban alkalmaznak, az illető területre tartozó jelenségek tanulmányozásá­ra". 11 Saint-Simon talán egyetlen, aki a fiziológiának és az orvostudománynak juttatta a legfőbb helyet a társadalom megjavítása érdekében. Az orvostudomány és a fiziológia tu­dományos alkalmazása révén ismerhető meg a legteljesebb mértékben az ember. Az ember­ről szóló tudomány tárgyában írt értekezésében megállapította, hogy e tudomány fejlődése érdekében a legnagyobb lépéseket Vicq-d'Azyr, Cabanis, Bichat és Condorcet tették. Közü­lük is kiemelte az anatómiát és részletesen elemezte Vicq-d'Azyr bonctani és fiziológiai munkásságának tervét. A korszak filozófusainak — idézte az agy-anatómust — kötelessé­gük lenne belekóstolni ebbe a tudományágba, mert az összehasonlító anatómia visz legközelebb a fiziológiai jelenségek megismeréséhez. 72 A filozófia alapja a csillagászat és az élettan, mivel ezek — Sait-Simon szerint — a „kis" és a „nagy" világ tanulmányozására szolgálnak. A csillagászat a világegyetem meg­ismerésének eszköze; „az élettan a világegyetem tanulmányozása kis mértékben, mivel az emberi értelem jelenségének leginkább filozófiai felfogása az, ha az ember agyát olyan kis gépezetnek tekintjük, amely fokozatosan végrehajtja mindazt, ami a világegyetemben tör­ténik". 17, A fiziológus konkrétan a szerves testekben végbemenő jelenségekkel foglalkozik. A belgyógyászati diagnosztika feladatát is a fiziológusra bízta, mikor azt mondta, hogy betegség esetén az ő feladata megállapítani, hogy a beteg mit érez ma és milyen állapotban lesz holnap. 74 Nyilas Vera: Előszó. (Saint-Simon) Saint-Simon, Claude Henri de: Válogatott írásai. Bp. 1963, 13. — Leroy, M.: La vie véritable de comte Henri de Saint-Simon. 1925; Gurevitch, G.: Le fondeleurs français de la sociologie contemporaire: S-S. et P. J. Proudhon. 1956; Zsigmond L.: Saint-Simon. 1977. Saint-Simon, Claude Henri de: Mémoire sur la science de l'homme. Paris, 1859. — A tanulmány 1813-ban készült. Saint-Simon, Claude-Henri de: Válogatott írásai. Ford.: Justus Pál, Bp. 1963. Emlékirat az emberről szóló tudomány tárgyában. Levél a fizológusokhoz. 158. Saint-Simon, Ch.: Oeuvres choisies. 1—3. 1853. — Gyűjteményes kiadás, összes müvei, tanítványaival közö­sen, B. P. Enfantinnel közösen együtt 46 kötet, ebből 11 kötet Saint-Simon műve. Saint-Simon, Claude-Henri de: i. m. (69. lábj.) 160. Saint-Simon: i. m. 69. lábj. 89. Saint-Simon, Claude-Henri de: i. m. (69. lábj.) Eletem története. 38. — A négy töredékből álló önéletrajz eredeti címe: Histoire de la vie. Megírásának ideje: 1808, 1809, 1812. Saint-Simon, Claude-Henri de: i. m. (69. lábj.) Egy genfi lakos levelei kortársaihoz. 63. — A mű eredeti címe, a megjelenés adatai: Lettres d'un habitant de Genève á ses contemporains. 1802. A szerző első műve.

Next

/
Thumbnails
Contents