Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)
BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban
vet szívesen látna. Kritikája csak az arisztotelészi — akkor azonban az egyetemen hivatalos — filozófia ellen irányul. A humanista arisztotelizmus mellett jelentós, bár kevésbé látványos volt Platón felvétele a filozófia stúdiumába, amely mindhárom magasabb fakultást érintette. A platonizmus ugyanolyan fáziseltolódással, tehát későn tűnt fel az ars fakultáson, mint az orvosi karon a neóterikus tanok. Niccolo Leoniceo Tomeo 1500 körül tartott Platón előadásai a paduai egyetemen még csak előfutárai voltak a század második felében tartott lekcióknak. 91 Platóni dialógusokat 1570 és 1580 között a pisai és a ferrarai, később a római egyetem is felvesz a curriculumba, bár nem a kötelező tárgyak közé. A század vége felé több vizsgajegyzőkönyvben lehet a platóni filozófiából merített kérdésekkel találkozni. A mindig szívesen tárgyalt Timaiosz mellett, Arisztotelész Metafizikájának ellensúlyozására a Parmenidészt adják elő. Ennek volt egy kifejezetten tancélú fordítása a „Platonis Parmenides seu de ideis Latine seorsim editus et brevioribus notis illustratus... praelectionibus explicandis " (Hafniae, 1598). 92 Az újplatonista gondolatrendszer az absztrakció fogalmának kibővítésével megteremtette azokat az előfeltételeket, melyek nélkül a természettudományok nem fejlődhettek volna. Mai ismereteink alapján az alchemia, asztrológia akkori nagy befolyása a tudományos életre pozitívan értékelendő. 93 Az arisztotelizmus a maga különféle irányzataival, amilyen pl. a Pomponazzi által képviselt heterodox arisztotelizmus a platonizmus különböző megjelenési formáiban pl. Ficino, Bruno, Pico, L. Valla vagy akár Paracelsus interpretálásában, az arisztoteliánus Melanchthon újabban sokat tárgyalt kryptoplatonizmusát is beleértve, 94 e korban oly mértékben összefonódtak, hogy teljes tisztaságukban nem ábrázolhatók. A reneszánsz filozófusok hallgatólagosan Pál apostol szavait követték: „ Mindent megpróbáljatok, ami jó, azt megtartsátok" (Thessalonikabeliekhez írt I. levél, 5: 11). Melanchthon az orvosok között A 15—16. század magyar diákjai a legnagyobb számban a német és olasz egyetemeket keresték fel, így ezek filozófia-stúdiuma alakította a kor legtöbb magyar orvosának szemléletét. A német egyetemeken számuk a reformáció után nemcsak a teológiai fakultáson növekedett meg, nőtt a studiosi medicináé száma is. A reneszánsz-humanizmus nem a nagy rendszeralkotó filozófusok kora. Gazdag azonban a klasszikusokat interpretáló és kommentáló, tudományos munkájukban azokra építő, produktív auktorokban. Különösen olyanokban, akiknek didaktikusán írott munkái igen alkalmasak voltak tárgyuk elfogadtatására. Könyveik többnyire tankönyvek, a renovált Schmitt, Ch. B.: „...L'introduction de la philosophie platonicienne à la Renaissance" in: Platon et Aristotle à la Renaissance. (Paris, s. a.) 9. 93—104. Kiadója Anders Krag, egyébként arisztoteliánus dán filozófus Melanchthon követője. Irodalmát ld. Bernai, J. A.: Die Wissenschaft in der Geschichte. 3. Aufl. Berlin, 1967. — Hall, A. R.: Die Geburt der naturwissenschaftlichen Methode. Gütersloh, 1965. — Harig, G.: Schriften zur Geschichte der Naturwissenschaften. Berlin, 1983. — Az újplatonizmus magyarországi rendkívül nagy és igen korai befolyásáról ld. Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon. írod. tört. Közi 1—3. (1983) 41—47. Melanchthon „platonizmusáról" ld. Scheibler, H.: Reuchlins Einfluss auf Melanchthon. in: Herzig et al. (Hrsg.): Reuchlin. Sigmarigen, 1993. 140—145. és Leinsle, U. G.: Das Ding und die Methode. Methodische Konstitution und Gegenstand der frühen protestantischen Metaphysik. Augsburg, 1985. 11—20.
