Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 158-165. (Budapest, 1997-1998)

BARÁTOK, MUNKATÁRSAK, TANÍTVÁNYOK — FRIENDS, COLLEAGUES AND DISCIPLES - Schultheisz Emil: Filozófia a humanizmuskori orvosi stúdiumban

egyetemi stúdiumok nélkülözhetetlen eszközévé váltak. Az északi egyetemeken vezéralakjuk Philip Melanchthon, a német reneszánsz-arisztotelizmus megújításának legjelentősebb személyisége, akinek célja mindent megelőzve, az egyetemi tanulmányok javítása, nívójának emelése, a „tiszta" tanok oktatása volt. A humanisták nem akartak változtatni a stúdium rendjén, Philip Melanchthon igen. Nevéhez olyan egyetemi reformsorozat fűződik, mely a filozófiai alapok révén a protestáns német egyetemeken az elméleti orvosi stúdiumokat éppoly jelentős mértékben befolyásolta, mint a teológiai és jogi tanulmányokat, mindenekelőtt pedig mindhárom magasabb fakultás közös fundamentumát, az ars curriculumot. Az ars fakultás curriculumának humanizmuskori feladatát tökéletesen fogalmazta meg Melanchthon az akadémiai fokozatokról szóló beszédében,

95 példaképül véve az antik enciklopédiát. Előbb a formális diszciplínákat kell tanulni, a grammatikát és a dialektikát, hogy alapul szolgálhassanak. Ehhez csatlakozóan kell igen behatóan tanulmányozni a fizikát, matematikát és etikát. Az etika vezeti be tanulóját a humán szemléletbe. A fizika a mozgás sokféleségét, az elemeket és a test természetét mutatja be. Ennek kapcsán kezd el az arisztotelészi fizikával foglalkozni, miután 1515-ben még nemigen van kedve, hogy Spalatin kérésének eleget tegyen, aki fizikai előadások tartására kéri fel. 1526-ban azonban, mint orvosbarátjához, a humanista Camerariushoz írott leveléből kiderül, már elmélyülten foglalkozik az arisztotelészi és galénoszi fizikával és természetfilozófiával. Nagy nyomatékkal fejtegeti, hogy a dialektikánál nem kisebb mértékben van szükség a fizika tudására minden magasabb fakultáson.

96 A tanulmányi rendről 1531-ben mondott beszédében az erkölcs- és természetfilozófia, mint a humanista műveltség és ezzel minden magasabb tudás része kap hangot.

97 Végül a filozófiáról szóló előadással fejezi be az egyetemi tanulmányok reformjáról, helyesebben reformjairól szóló írásait, melyekből világosan kitűnik, az egyes diszciplínák nem választhatók el egymástól, egymásra épülnek. Ez az az összefüggő anyag, orbis doctrinarum, amire a tudományoknak, de az egyházaknak is szüksége van

98 és egyetlen magasabb fakultás, az orvosi sem nélkülözheti. Melanchthon nem általában mint tanár, mint praeceptor, hanem mint filozófus tárgyalja és bizonyítja a filozófia szükségességét, a propedeutikus logikán túl, a magasabb stúdiumokban. Egyformán és egyforma súllyal szól a medicináról és a jogról, a teológiának természetszerűen nagyobb teret engedve. A magasabb fakultásokon művelt tudományok nem nélkülözhetik a filozófiát. Hogy a pszichológia, a fizika (természetfilozófia) az orvosok, az etika s vele összefüggésben a pszichológia pedig a jogászok számára szükséges, nyilvánvaló, mivel az orvostudomány és a jogtudomány lényegüknél fogva természetfilozófiaifizikai, pszichológiai és etikai téziseket ültetnek át a gyakorlatba.

99 A liberális humanista eruditio vezeti a tudományok oktatásáról, a tanrend kialakításáról szóló írásaiban is. A kor filozófiaoktatását az orvostan hallgatói, s a tanulni kész orvosok számára Melanchthon a német egyetemeken másfél évszázadra megszabta. A Németország határain túl működő 95 Degradibus discentium. (1525) C. R. XI. 98—101. 96 C. R. I. 23; C. R. I. 803. 97 De ordine discendi. (1531) C. R. XX. 209—214. Ld. még ehhez a tudatlanságot, a kuruzslókat elítélő írását: Deci. contra empiricos medicos. (1531) C. R. XI. 202—209. 98 Quaestio academica, an philosophia pietati officiât, 1531, C. R. X. 689—691. 99 Cf. a De anima 1540-es kiadásának ajánlását, III. 908—10, az 1552. a fizikához VII. 472 ff., továbbá De an. XIII. 5—8. 160, phys. 189—92, de phil. XI. 278 ff, az etikához libr. eth. 277—280.